40718

Nádasdy-kastélypark

Fejér

Nádasdladány

8145

Kastélypark 1.

06 30 108 7140

ismeretlen

0.0

27.0

18.242181954900000000

47.134595115500000000

Az 50 hektáros park tájképi kert, angolkert stílusú kialakítása 1860-1870 között kezdődött. Hamarosan dendrológiai tájképi kert, gyűjteményes kert lett, ahol a fák szépsége, különlegessége, formája ejti rabul a látogatót. A tájképi stílus ragaszkodott a szabad természet utánzásához. A parkban célszerű zöld pázsitot, ligetszerű facsoportokat, kanyargó partú tavat és a parkot behálózó kanyargós útrendszert alakítottak ki. Az angol kertépítészeti stílus szerint a park és nem az épület uralkodik. A nádasdladányi parkban létesített 1,5 ha felületű tónak a környezetben fontos mikroklimatikus szerepe volt. A kontinentális alföldi jellegű éghajlat és az 550 mm/év csapadék kedvezőtlen hatásait mérsékelte a tó, mely a dendrológiai értékek számára kedvező mikroklímát teremtett. A park öntözésére külön öntözőhálózatot hoztak létre. Zsiliprendszerek, szivattyúk segítségével elégítették ki a tó és az öntözés vízszükségletét. A térség vízgyűjtő területén átfolyó Malom-árok vize táplálta a tavat. A felszíni vizeket a park keleti határán húzódó és nemrég helyreállított árkok vezették le. A kor jellegzetességének megfelelően fedett télikertet, a parkban havasi kertet, rozáriumot, évelő- és vízikertet létesítettek. A kor divatját keresték abban is, hogy létrehoztak egy szolid mesterséges hegyet, ez volt a víztorony dombja, sőt egy mesterséges vízesést is kialakítottak. A park növényzetét 1880 és 1896 között értékes fa- és cserjefajokkal gazdagították. Az 1945 utáni időszakban érte a parkot a legnagyobb kár. A szakmai hozzáértést hiányoló át nem gondolt községfejlesztés miatt a park jelentős területét felparcellázták, ezekről a részekről letermelték a fákat és a cserjéket. Elpusztultak az öntözőberendezések, tönkrementek a zsilipek, kiszáradt a tó. A tó medrét számtalan, a parkba nem illő cserjefaj verte fel. A korábban ápolt, rendezetten tartott tisztásokat felverte a gyom, sarjak, cserjék nőtték be. Az eredeti úthálózat nyomvonala még annak ellenére is fellelhető, hogy egyes helyeken új nyomvonalakat kellett kijelölni. A jelenleg természetvédelem alatt álló terület nagysága 20 hektár. De még ezen a nagyon megcsappant területen is értékes a faállomány, noha sok érték pusztult el. Egy 1975-ben végzett felmérés szerint több idős, 100-200 évesre becsült és méreteikkel is lenyűgöző fafajra bukkantak a szakemberek. A park egyike a térség értékes kastélyparkjainak. A parkrekonstrukció ezért sürgős feladat. A megvalósítás során a megmaradt értékes faegyedeket "kibontották", a számtalan értéktelen, túlszaporodott sarjat, a parkban nem kívánatos fafajú egyedek jelentős részét kivágták. Fontos feladat a tórekonstrukció, a zsilipek, átemelők felépítése is. A park jelenlegi elavult állapotában is látványos. Szép a hatalmas méretű feketefenyő és óriás tuja, a vérbükk gyönyörű lombkoronája lenyűgöző látvány. A dendrológiai felmérés, az értékes fa- és cserjefajok térképi bejelölése, a pontos fajlista összeállítása most van folyamatban. Az eddig megismert jelentős fafajokból néhányat törzskerületük ismertetésével az alábbi felsorolás tünteti fel: - páfrányfenyő, törzskerülete: 220 cm , - feketefenyő, törzskerülete: 260 cm , - vérbükk, törzskerülete: 325 cm , - nagylevelű hárs, törzskerülete: 350 cm - vadgesztenye, törzskerülete: 370 cm - kocsányos tölgy, törzskerülete: 367 cm. Az eddigi növényfaj felvételek szerint említést érdemlő fafajok: andalúziai jegenyefenyő, görög jegenyefenyő, virginiai boróka, európai vörösfenyő, erdeifenyő, feketefenyő, nyugati életfa, keleti életfa, tiszafa, juharváltozatok, vadgesztenyefa, pirosló vadgesztenye, szivarfa, mézgás éger, örökzöld puszpáng, gyertyán, nyugati ostorfa, bükk, vérbükk, magas kőris, tövises lepényfa, fekete dió, császárfa, platán, fehér nyár, fekete nyár, kocsányos tölgy, fehér fűz, szomorú fűz, japánakác és a mezei szil. A park élőfagyűjteménye kiemelt, megbecsült helyet érdemel a megyei dendrológiai értékek között. A terület engedéllyel látogatható. Engedély kéréssel a helyi polgármesteri hivatalhoz kell fordulni vagy a Nádasdy Alapítványhoz (Budapest II., Bólyai u. 6.). A tájképi jellegű kastélyparkot 1875 és 1894 között alakították ki Kálmán János kertész irányításával.

értékes

Schmidegg grófok 1736-ban szerezték meg a ladányi birtokot, melyen azután kisebb kastélyt építettek. A gróf Nádasdy család 1851-ben vásárolta meg tőlük az uradalmat, a kastélyt 1873-76-ban Nádasdy Ferenc építtette át eklektikus (neogótikus) stílusban. A kastély tornyos, pártázatos, kőcsipkés képe az angol Tudor-kori kastélyokra emlékeztet. Főszárnya emeletes, mellékszárnya földszintes kiképzést kapott. A terveket Linzbauer István budapesti építész készítette, a kivitelezést Hübner Nándor székesfehérvári építész vezette. A kastély belsejét rendkívüli igényességgel alakították ki, az ősök csarnokának, a könyvtárnak és a kápolnának a kiképzése Hauszmann Alajos műve, melyek 1880 és 1885 között készültek el. Az ősök csarnokát márvány kandalló, kovácsoltvas csillárok és kandelláberek díszítették. A csarnok elnevezés arra utal, hogy a Nádasdy-ősök portréi függtek a teremben. A képek ma a Magyar Nemzeti Galéria Történelmi Képcsarnokában láthatók, a kastélyban a pontos másolatok találhatók. A kastélyparkot Kálmán János kertész irányításával alakították ki 1875 és 1894 között. A II. világháború után területének nagysága jelentősen lecsökkent. Közepén kis tó terül el, szigettel. Az állami tulajdonú kastély a Műemlékek Állami Gondnokságának kezelésében - a Nádasdy Alapítvány közreműködésével -, felújítás alatt áll, de látogatható a hét minden napján 10.00 órától sötétedésig. A község központjában, nagykiterjedésű parkban áll. Az É-i szárny, a régi, magasföldszintes, az újabb egyemeletes, szinte teljesen alápincézett az egész kastély. Szeszélyesen mozgalmas tömege összességében egységes hatású. A régi szárny csak a többihez képest tűnhet kissé visszafogottnak, ugyanúgy viseli az angol gót stílusjegyeinek szinte teljes készletét. A homlokzati falak kváderezettek, lábazata kővel burkolt, romantikus öv- és főpárkánya körülfut. Egyazon típusú pinceablakok, valamint jórészt téglalap alakú, könyöklős és szögletes (Tudor) szemöldökű ablakok sorakoznak. A bejáratokat előépítmények, a sarkokat tornyok, a prominens helyiségeket hangsúlyos oromfalak vagy timpanonok emelik ki. Kedvelt motívumok még a lőréses pártafal és a lépcsős oromfal. Sűrűn megjelenik Nádasdy-címer is. A tetőfelületek nyugalmát igényes kő ablaképítmények és nagyfejű kémények törik meg. A szigorú szögletességet a hangsúlyozandó helyeken lágyabb vonalak, íves loggiák, íves ablakzáradékok oldják. Némiképpen - és teljesen indokoltan - kilép e hangulatból a kápolna csúcsíves ablakaival és támfalaival, meg kissé az olasz reneszánszra emlékeztető nyitott-fedett lépcsőjével. A homlokzati architektúra részletképzései igényes tervezésre utalnak. Parkjának egy részét a II. világháború után parcellázták, így a falu szorosan körülnőtte, mégis, a megmaradt kb. 20 ha park elegendő háttérnek bizonyul. Tudatosan alakított, tájképi jellegű angolkert növénykülönlegességekkel, ősfákkal - Kálmán János főkertész tervei szerint. A kastély előtt kör alakú kőmedence szökőkúttal. Hátul a parkban tó, a Sárvíz-csatorna vizével táplálva - de jelenleg száraz - kis szigettel, vízeséssel, fa híddal. Mellette mesterséges dombon támpilléres, pártafalas vasbeton víztorony. Hajdani melléképületeiből csak 2 maradt, jelenleg raktárak. A Sárrét szélén épült közel sík területen, de nem messze tőle északra a Vértes hegyei kéklenek. A kertépítész épített tavat a kert közepére és a kiemelt földből a tó keleti oldalán kis dombokat. A tó dísze a sziget, amire fahíd ível át. Vele szemben mesterséges vízesés látványa nyújtott maradandó élményt. Volt a kertben nyári szalon, gyermek-játszóház, üvegház. Sajnos ezek mind elpusztultak a háború utáni években. A tó kiszáradt és áldozatul estek ennek azok a növénykülönlegességek, amelyek vízigényesek voltak, például a mocsárciprusok. Megmaradt a díszudvaron az a szökőkút, amelynek közepén öntöttvasból tavirózsák és gyékény "buzogányok" vannak mintázva, öntve. A Nádasdy-család címerében szereplő növények ezek. Megmaradt és említésre érdemes a legmagasabb dombon díszlő angol-gót stílusjegyeket magán viselő bástyaszerű pártázatos dísztorony és a Fehérvári, valamint a Török kapu. A park megmaradt fás növényzete gyönyörű. Területe 24 ha. Védett műemlék- és természetvédelmi terület. Ma folyik a kastély és a park helyreállítása. A park megmaradt idős növényei a kastély és a park egykori szépségét felidézik. Ismét van víz a tóban, tudományos kutatás alapján tart a rekonstrukció. A kastély mai képét az 1873-ban megkezdett építkezés alakította ki. Gróf Nádasdy Ferenc megbízásából Linczbauer István és Hauszmann Ferenc tervei szerint a XVIII. században létesített barokk kastélyhoz kétszintes új szárnyat építettek. Így alakult ki az angol gót stílusú kastély, melyben a főszárnyhoz balról földszintes rész, jobbról kétemeletes torony csatlakozik. A homlokzati részen az emeleti terasznál látható a Nádasdy-címer. Az épületbelsőből említést érdemel a hátul kétszintes és üvegkupolás csarnok. Impozáns a faburkolatos ősök csarnoka. A főszárny bal hátsó részében volt egykor a könyvtár. Kazettás famennyezete, polcrendszere, csavart oszlopai, galériáját díszítő kovácsoltvas mellvédje a hajdani belsőépítészet ragyogó emléke. A második világháborút, majd a kastélyok sorsával nem törődő évtizedeket is viszonylag jól vészelte át az épület.

mûemlékileg védett

9263 [3730]

helyi védettségû terület

8/1975. OTvH hat., 18/1977. OTvH hat.