!
MKA azonosító
36552
 
Egykori területnagyság ha-ban
0.0
 
Állapot értékelése (pont)
 
Kertépítészeti elemek
 
Építési korszakok
 
Kerti építmények állapota
 
Kert építtetői, tervezői
 
Kert értékessége
rendkívül értékes
 
Kert stílusa
 
A kert látogathatósága
 
Növényzet állapota
 
Megye
Fejér
 
Történeti megye
 
Érintett nemzeti park
 
Irodalmi források
 
Jelenlegi tulajdonos
ismeretlen
 
Természetvédemi terület neve
 
Természetvédelmi védettségi kategória
 
A főépület állapota
 
A főépület építési ideje
 
A főépület használata
 
A főépület leírása
Az első urasági házat Csákváron 1760-65-ben valószínűleg Fellner Jakab, az Esterházy uradalom építésze emelte. Klasszicista átépítése 1823-ban történt Charles Moreau tervei szerint. Az építtető, gróf Esterházy Miklós nem állandó lakhelyül szánta, ő Tatát szemelte ki tartózkodásra. Fiatalabbik fia, János azonban már Csákváron telepedett le, és 1778-ban megindította az új kastély építését. A reprezentatív épület sűrű lombok közül, hirtelen tűnik az érkező elé. Egy 1800-as leltárból tudjuk, miként használták akkor a barokk épület helyiségeit. A főszárny földszintje három részre oszlott: középen két közös használatú terem, vagyis az előcsarnok és az ebédlő volt. a barokk hagyomány női és férfiszobákat elkülönítő szellemében ezektől jobbra a grófné, balra a gróf lakosztálya helyezkedett el. Az emeleten kapott helyet a korabeli társasági élet egyik fontos szórakozásának színtere, a billiárdszoba, valamint a grófi pár három gyermekének lakosztálya. Az alaksorban csempézett fürdőszobát is létesítettek. A főépülethez később harmónikusan csatlakozó oldalszárnyakban kápolna és színház is helyet kapott. Bejáratuk szintén timpanonos, dór oszlopcsarnok mögül nyílik. A tágas kastélyban tulajdonosaik hatalmas könyvtárat, képtárat, vadásztermet, lovasiskolát is berendeztek. A termeket az uradalom birtokrészeiről Gesztes-, Majk-, Ászár-, stb. szalonnak nevezték el. János gróf halála után fia és örököse, Miklós felújíttatta a meglévő szárnyakat és új épületrészeket csatolt hozzá. Az udvari homlokzatra dór portikusz, a kerti homlokzatra monumentálisabb, sáslevél-fejezetes oszlopokból összeállított, attikás portikusz került, ballusztráddal koronázva. Ezen helyzeték el a család címerét. A klasszicista átépítés az épület helyiségeit is érintette. A már közös grófi hálószoba a szárny jobb oldalán helyezkedett el, az öt gyermekszoba a földszinten és az emeleten kapott helyet. A fontosabb termeket igényes falfestmény díszítette. Miklós gróftól a csákvári kastélyt és uradalmat a legkisebb fiú, Móric örökölte, aki elődeivel szemben aktív politikusi pályát futott be.1890-től fia, Móric Miklós, majd 1900-től Esterházy Móric János birtokolta. Ő amellett, hogy az uradalmat agilisan vezette, komoly politikai ambíciókat is táplált.1917-ben rövid ideig miniszterelnök, majd népjóléti és munkaügyi miniszter. Egyébként jó kapcsolatot tartottak fenn a környék birtokosaival, a Meránokkal, Czirákyakkal és az ország vezetői is rendszeresen részt vettek a vértesi vadászatokon. Móricnak három gyermeke született, Marcell, Mátyás és Mónika. Unokái Esterházy Péter író és Esterházy Márton labdarúgó. A család 1944-ig lakta a kastélyt, majd menekülniük kellett, s a család egy része Ausztriában telepedett le. Amióta falu újra felvette velük a kapcsolatot, szívesen látogatnak vissza a család régi lakhelyére, rendezvényekre. Természetesen, mivel a kastély állami tulajdonban van és nem elidegeníthető, a család nem számít az épületre, mint lehetséges lakhely. A II. világháború után Csákvár sem kerülhette el a magyar kastélysorsot. 1944-ben súlyosan megrongálódott, utána berendezését a környék lakossága széthordta. Állaga hamarosan nagyon leromlott. Felújítása 1952-től kezdődően több éven keresztül folyt. A felújítások során az épület külsejét régi formájában állították helyre, de belsejében mindent átalakítottak. Az egykori istállót ebédlővé építették át, s a kastélyban TBC szanatóriumot hoztak létre. Az eredeti felszerelését vesztett, belsejében radikálisan átalakított kastély 1960 óta műemléki védettség alatt áll.
 
A főépület egykori tulajdonosai
 
A főépület jelenlegi tulajdonosa
 
GPS X koordináta
18.460731590400000000
 
GPS Y koordináta
47.398377342700000000
 
Helyi term. véd. védettség száma
15/1993. (VI.25.), 23/1993. (IX.17.) Önkorm. r.
 
Helyi term. véd. védettség
helyi védettségû terület
 
Helyrajzi szám(ok)
 
Irányítószám
8083
 
Jelenlegi területnagyság ha-ban
95.0
 
Kert állapota
 
Kert egyéb jellemzője
 
Híres emberek,történetek
 
Kert infrastruktúra állapota
 
Jegyárak, kedvezmények
 
A kert jelenlegi használatának leírása
 
A kert jelenlegi kezelője, bérlője
 
Kert leírás angolul
 
Kert leírás
Rácskerítéssel elzárt díszudvara fejedelmien előkelő, mégis rendkívül egyszerű. A díszudvar tágas terét két vörösmárvány, ónfejes Neptun-kút töri meg. A háttérben vörösmárvány lépcső vezet fel a timpanonnal lezárt, dór oszlopcsarnokhoz, amely jelzi a főbejáratot és a kocsifelhajtót. A kastélyhoz tekintélyes méretű angolpark csatlakozik. Jelenlegi területe 95,9 ha. A kastélykert helyi jelentőségű védett természeti terület.
 
Kert neve
Eszterházy-kastélypark
 
Nyári nyitvatartás
 
Téli nyitvatartás
 
Megközelítés
 
Rendszeres rendezvények, programok
 
Táji adottságok (klíma, talaj, honos növényzet)
 
Természeti képződmények állapota
 
Vízrendszer állapota
 
A melléképületek leírása
 
A melléképületek állapota
 
A melléképületek építési ideje
 
A melléképületek használata
 
Műemléki területi védettség
 
Műemléki területi védettség száma
 
Műemléki védettség
mûemlékileg védett
 
Műemléki védettség száma
1598 [3588]
 
Natura2000 SAC védettség száma
 
Natura2000 SAC terület neve
 
Natura2000 SPA terület száma
 
Natura2000 SPA terület neve
 
Telefon
06(22) 535-500
 
Település
Csákvár
 
Településrész
 
Természetvédelmi Törzskönyvi száma
 
Kerti építmények
 
Különleges információk
 
Kertrészek
 
Utca
Kastélypark 1.
 
Világörökségi terület
 
Honlap
 
Weblinkek

 


feltöltött fájlok



Magyar Kertörökség Alapítvány Történeti Kertek Adatbázisa