60582

Festetics-park

Baranya

Csertõ

7900

Szabadság utca

06/70 703 39 99

önkormányzati

0.0

9.0

17.801199010200000000

46.088421893200000000

: A kastély épületét magába foglaló telek szabálytalan alakú, a beépített sík részek kivételével a terület enyhén lejt dél-kelet irányba, amerre a tó található. Az Almás patakból mesterségesen duzzasztott halastó. A kastély és a hozzákapcsolódó park közvetlenül a tó partján helyezkedik el, és szervesen illeszkedik a település építészeti képébe. A kastélyhoz valamikor mintegy 30 hektár védett őspark tartozott. Jelenlegi területe 9,3 ha. A kastélyhoz tartozó teljes terület helyi jelentőségű természetvédelmi területnek minősül a parkban található növényritkaságok miatt, ezért az Országos Műemlékvédelmi Hivatal a parkot történeti kertnek minősítette.

értékes

A település 1830-ban a Festetics család birtoka lett. A klasszicista Festetics-kastély 1836 körül épült. A kastély történetében az első periódus feltehetően a Somssichok birtokszerzésével hozhatjuk kapcsolatba. Ebben az időszakban kisebb késő barokk kúria épült, ahol a Somsichok földszintes lakóhelyét gazdasági épületek egészíthették ki. Az udvarházat az 1782-85 között készült I. katonai felmérés is feltünteti, a mai kastély helyén, a déli és északi szárny előzményeként jelöl épületeket. Csertőt 1834-ben gróf Festetics Antal vásárolta meg. A legkorábban ismert Festeticsek horvát eredetűek, a zágrábi püspökség gazdasági tisztviselőiként tevékenykedtek majd 1625-ben magyar nemességet is kaptak. A kastély második periódusa gróf Festetics Antal birtokszerzése utánra tehető. Gróf Festetics Antal nagy építtető volt. Dégen kastélyát, Pesten a Zrínyi utcában és a Zrínyi és Nádor utca sarkán építtetett házakat Pollack Mihállyal. A csertői kastély tervezőjét nem ismerjük, de a kastély alaprajzi kialakítása és a homlokzat architektúrájának egyszerűsége alapján megállapítható, hogy a tervező elsősorban az építtető kívánságát valósította meg. Az U formájú épület a II. katonai felmérés (1829-66) és a III. katonai felmérés (1872-74) térképein egyaránt megfigyelhető. A kastély harmadik építési periódusa gróf Festetics Imréhez köthető, aki apja halála után 1877-ben nagybátyja: Dénes gróf révén, az általa alapított hitbizományként kapta meg Csertőt. Gróf Festetics Imre 1881-ben építette át a kápolnát, 1886-ban a kastélyt neoreneszánsz stílusban grazi építőmesterekkel, amit a melléklépcsőház pihenőjének ablakfülkéjében elhelyezett építési tábla is bemutat. Napjainkban a tervek szerint szálloda lett volna a kastélyból, de jelenleg gazdátlan, üresen áll.

mûemlékileg védett

440 [1380]

helyi védettségû terület

11/1974. (I.30.) VB. hat.