Egykori területnagyság ha-ban
0.0
Állapot értékelése
(pont)
Kerti építmények állapota
Kert értékessége
rendkívül értékes
Jelenlegi tulajdonos
önkormányzati
Természetvédemi terület neve
Természetvédelmi védettségi kategória
A főépület leírása
Az egykori Csapó Dániel-kastély klasszicista stílusban épült 1820-ban, Pollack Mihály tervei alapján. A védelem alatt álló terület szélén található kápolna építését a 18. században fejezték be, de a műemlék jellegű épület státusa ellenére romos, pusztuló. A kastély a nyolcvanas évekig raktárként szolgált, a rendszerváltást követően magánkézbe került és megkezdődött az épület helyreállítása.
A főépület egykori tulajdonosai
A főépület jelenlegi tulajdonosa
GPS X koordináta
18.705700941300000000
GPS Y koordináta
46.554287059000000000
Helyi term. véd. védettség száma
126/1975. sz. rend.
Helyi term. véd. védettség
helyi védettségû terület
Jelenlegi területnagyság ha-ban
35.0
Kert infrastruktúra állapota
A kert jelenlegi használatának leírása
A kert jelenlegi kezelője, bérlője
Kert leírás
A kastély épületét körülvevő angolpark jellegű dendrológiai gyűjtemény tájba illően tervezett, de a több évtizedes kezeletlenség miatt elhanyagolt állapotú. A Csapó család a birtokán átfolyó Éri-patak felduzzasztásával tóláncolatot alakított ki, apró szigetekkel, melyek harmonikusan illeszkednek az arborétum jellegű parkba. A nyílt vízfelületet néhol vidrakeserűfű és sárga vízitök virágai tarkítják. A tavakat a helyi horgászegyesület bérli és kezeli. A kastély előtti rétség a Csapó család versenylótenyésztő szakértelmére emlékeztet, itt futtatták a legértékesebb tenyészlovakat. A parkban több, száz évnél is idősebb famatuzsálem található, platán, bükk, kocsányos tölgy, török mogyoró, tiszafa, luc- és feketefenyő. Különösen a vízparton és a tó szigetén található mocsár ciprusok nyújtanak megragadó látványt szokatlan formájukkal, egzotikus lombkoronájukkal. A parkban 56 fás szárú növényt gyűjtöttek össze, de leltáruk már évtizedek óta várat magára. A park növényzete szinte észrevétlenül megy át a környező erdőkbe, de még így, elvadult állapotban is romantikus, szép látványt nyújt. A környék jellemző madarai már régóta a park költő fajai közé tartoznak. Közülük is ki kell emelni a fekete harkályt, a macskabaglyot, a kerti poszátát, a jégmadarat és a fokozottan védett gyurgyalagot. A homokvidéken ritka állandó vízállás a környék kétéltűeknek: békáknak, gőtéknek kedvelt petézőhelye és fontos élőhelye a mocsári teknősöknek is. Csapó Dániel 1819-20-ban építtette fel kastélyát Középtengelicen, ahol ekkor már állt egy barokk kápolna és egy korábbi kúria is. A kastély terveit Pollack Mihály készítette el. Ez a szerény méretű épület volt Tolna első klasszicista világi épülete, és így mintát is szolgáltatott a később épülő kúriáknak. A kastélyt 1895-ben Fellner Sándor tervei szerint némileg átalakították. Parkja védett, 1820-ban 56 különféle fafajt gyűjtöttek össze, de az utóbbi időben egyre több faóriása kipusztult. A kastélyparkban összefüggő tórendszer van. Szerencsés módon a kastély berendezésének egy része, festmény- és grafikai gyűjteménye is fennmaradt, és azt a Csapó család a II. világháború után a megyei múzeumnak ajándékozta.
Kert neve
Csapó-kastély parkja
Rendszeres rendezvények, programok
Táji adottságok (klíma, talaj, honos növényzet)
Természeti képződmények állapota
A melléképületek állapota
A melléképületek építési ideje
A melléképületek használata
Műemléki területi védettség
Műemléki területi védettség száma
Műemléki védettség
mûemlékileg védett
Műemléki védettség száma
4220 [8776]
Natura2000 SAC védettség száma
Natura2000 SAC terület neve
Natura2000 SPA terület száma
Natura2000 SPA terület neve
Településrész
Középtengelic
Természetvédelmi Törzskönyvi száma
feltöltött fájlok