15499

0.0

értékes

Heves

ismeretlen

A város főterén magasodik az 1754-63 között készült Grassalkovich-kastély, amely két fázisban épült, késő barokk műemlék. Többszöri átépítés és felújítás nyomán nyerte el mai formáját. Építői Oraschek Ignác aki 1754-ben a középső részt, míg Jung József 1763-ban a két oldalszárnyat húzták fel. A koronázó párkány fölött, az oromzat közepén, az építtetőre utalva, a Grassalkovich család kőcímere látható. Az épület bal szárnyában az 1980-as évek közepétől a Grassalkovich Művelődési Központ kapott helyet. Az 1979-ben életveszélyesnek nyilvánították. Nem tisztázott az épület további hasznosítása sem. Többféle verzió felmerült már ezzel kapcsolatban, így például idegenforgalmi, gyógyturisztikai, üzleti, közművelődési funkciókra adaptált tervek születtek az utóbbi három évtizedben. Az állami kezelésű (KVI) műemlék csak kívülről tekinthető meg, belső részei zárva vannak mindenféle látogatás elől. Az 1996-2001 közötti időszakban, kormányzati támogatással a helyi erőforrásokat is igénybe véve, megtörtént a kastély külső rekonstrukciója és a tetőzet cseréje, a park teljes rehabilitációja, a külső kerítés felújítása, és az épület díszvilágítási rendszere. Belső terei évek óta változatlanul várakoznak a felújításra. A kastély külső és belső parkja, naponta 9-16 óra között nyitva van (belső termei kivételével), maga az épület, a park látogatható. A bal oldali szárnyban került elhelyezésre a "Grassalkovich Oktatási és Kulturális Alapítvány". Egyemeletes, alápincézett, U alaprajzú épület, melyhez a szárnyépületek külső sarkainál kétfelől, L alakban földszintes sarokpavilonnal záródó gazdasági szárnyak csatlakoznak. A főhomlokzat felmagasodó középrizalitját kupolaszerű lefedés és a Grassalkovich család címerével díszített oromzat koronázza. Középen az egykori kocsiáthajtós bejáratot oszloppár és hermák által tartott kőkorlátos erkély keretezi. A főépület és a K-i oldalszárny földszintjén boltozatos terek, az emeleten síkfödém, a Ny-i oldalszárny a 20. század közepéig faszerkezetes magtártér volt, ma vasbeton födémekkel felosztva. D-i irányban a város főtere felé falazott pilléres és vasráccsal kerített előkert, É-i irányban, az udvar felől egykor hatalmas park csonkja, az udvarban vízmedence és szökőkút romjai. A kocsiáthajtóban, lépcsőházban és az emeleti díszteremben neobarokk stukkódíszítés (20. század eleje építtetője a Hatvany család). A főszárny és a K-i mellékszárny előzménye a gr. Stahremberg Gundacker Tamás földesúr által, a 18. század elején építtetett hatalmas vendégfogadó. Ezt építtette át az 1750-es években gr. Grassalkovich I. Antal (építész: Oracsek Ignác), a kapukeret és erkély (építész: Mayerhoffer András). Az emeletes mellékszárnyak az 1760-as években épültek (építész: Jung József). Jelenlegi területe 8,2 ha.

19.683001325900000000

47.668816704900000000

nincs védettség

3000

8.0

. A 32 szobás U alakú kastély hatalmas parkjában külföldről hozatott növényritkaságok voltak még az 1930-as években is. A húsz katasztrális hold kiterjedésű parkban hajdanán 35 szobor, 13 faragott kőpad, valamint egy Olaszországból származó díszes szökőkút állt (ma felújítva). A Hatvany család kultúrapártolói tevékenységének köszönhetően olyan neves személyiségek látogattak el ide, mint Thomas Mann, Ady Endre, Bajor Gizi, Bródy Sándor, Czóbel Béla, Csók István, Hunyadi Sándor, József Attila, Lesznai Anna, Stróbl Zsigmond. A második világháborúban, majd az azt követő évtizedekben a kastély berendezését széthordták a katonák és a helybeliek, majd egy "tudatos tervezésnek" köszönhetően a park díszfáit, cserjéit is nagyobbrészt kivágták. Helyükre kollégiumot, a város kórházát, annak hőközpontját, rendelőintézetet, nővérszállást építettek, majd egy lakótelepet is kialakítottak. Manapság már csak néhány száz négyzetméternyi terület emlékeztet a hajdani arborétumra.

Grassalkovich-Hatvani kastélypark

mûemlékileg védett

2123 [5735]

(06 37) 541 900

Hatvan

Kossuth Lajos tér 24.