76471

0.0

rendkívül értékes

Zala

ismeretlen

Hazánk egyik legnagyobb és legreprezentatívabb kastélyát találjuk Keszthelyen. Ez a 4. legnagyobb, 101 helyiséggel bír. Építését Festetics Kristóf kezdte meg 1745-ben a Pethő-család korábbi udvarházának helyén, az épület környezetében barokk kertet hozva létre. A tájképi kert kialakítása - a barokk kert fokozatos átalakításával - a Georgikont (Európa egyik első gazdasági szakiskoláját) alapító Festetics György nevéhez fűződik. Az ő kezdeményezésére tartották évről-évre itt a "Helikon ünnepségeket" az irodalom támogatására. 1817-18-ban emlékfát ültetnek Kazinczynak, Csokonainak, Kisfaludy Sándornak és Berzsenyi Dánielnek. Ekkor épül meg a parkban a Mulatóház, az Oroszlános-kút és a Békás-tó, amelyben a teknőcöket nevelték a konyhára. A kastély és a kert újabb nagyszabású átalakítására 1883-87 között került sor Festetics Tasziló herceg megbízásából. Ekkor bővítették a mai méretűvé a kastélyt, a park területét pedig 72 kat. holdra növelték. A park átalakításának tervezője az angol E. H. Millner. Az ő tervei alapján épült meg a kastély előtti félkör alaprajzú területen, valamint a hajdani francia-barokk kert helyén a pleasure ground, nyírott sárgalombú tiszafáival és díszes szökőkútjaival, neobarokk kapuival. A II. világháború után a hatalmas tájképi kert területe jelentősen csökkent, a kastélytól távolabbi terület ma a Honvédséghez tartozik. Jelenleg a hajdani parkot forgalmas közút szeli ketté, egyes parkrészeket beépítettek. A kastélymúzeum körüli, ma is látogatható, gondozott rész azonban így is hazánk egyik legszebb kastélykertje. A múlt század elején épült a fenékpusztai majorság - Nagy Teodorik császár szülőhelyének romjai helyén - szép majorsági épületekkel, melynek ménese világhírű volt. Innen indították útjára az első balatoni hajót. Kikötőjében Szent Ilona szobra állt, amely ma Keszthelyen, a kastélyparkban látható. A keszthelyi kastélyból lovaglóút vezet Fenékpusztára, amelyet egyedülálló - védett - feketefenyő-sor szegélyez. Parkjában, szabadon álló, megközelítőleg U alaprajzú, az U külső szárnyainál egy-egy oldalszárnnyal bővített rendszerű, egy-és kétemeletes, manzárdtetős épület, tetőtér beépítéssel. A sarkokon rizalitok, poligonális sarokpavilonok emelkednek, manzárd vagy kupola jellegű lefedéssel. A megközelítőleg középtengelyben lévő háromemeletes torony hagymasisakos. A főszárny középrizalitján, törtíves keretezésben a Festetics család címere, az udvari, korsódíszes oromzaton, ugyancsak címerdísz, a ballusztereken egy-egy szoborral. Egy, illetve kéttraktusos, oldalfolyosós alaprajzi elrendezésű. A barokk eredetű szárnyban részben boltozott terek. Több történeti burkolatú és berendezésű tér: hangversenyterem, kápolna, könyvtár, lépcsőház. A kastély helyén a 15. század közepe táján a Gersi Pethők kúriája állt, itt volt a Szent Márton-plébániatemplom, melynek hajóját 1816-ban, tornyát 1880-ban bontották le. A kastély építését, a birtokot 1739-ben megszerző, gróf Festetics Kristóf kezdte el, 1745-ben. Az U alaprajzú épület terve 1755-ben készült (építész: Hofstädter Kristóf). 1769–1770-ben a meghosszabbított szárnyak végére egy-egy derékszögű toldalékot építenek (építész: Hofstädter Kristóf), ekkor épült az orangerie is. 1799–1800-ban a kastélyt gróf Festetics György átalakíttatta (tervező: Rantz János György. Mesterek: lakatosmunkák: Dobrolán József; kőfaragó munkák: Zitterbarth József; könyvtári bútorok, berakásos padló: 1801, Kerbl János asztalos; kápolna és levéltár szobrászati és stukkó munkái: 1804, Martin Gigl zágrábi mester, szobrok: Augustin Rabatzi bécsi mester; egyéb stukkó munkák: Vathner Mátyás). Gróf Festetics Tasziló 1883-ban kezdte meg a kastély nagyszabású átalakítását (építészek: Viktor Rumpelmayer bécsi építész, 1884-ben bekövetkezett halála után Gustav Haas és Maximilian Paschkisch). A kastély É-i szárnyát lebontották, helyére új, tornyos középrésszel ellátott épület került, ekkor kapta a kastély egésze a manzárdtetőt. (Mesterek: Josef Probst bécsi szobrász; Köck Antal kőfaragó; kovácsoltvas kerítés és kapuk, 1887, Marton Lajos pozsonyi mester; kovácsoltvas kandeláberek, erkély- és lépcsőrácsok, 1887, Biró Antal műlakatos).

17.239265021500000000

46.770771773900000000

178/TT/85

természetvédelmi terület

8360

39.0

A 18. század végén készült el az első angolpark gróf Festetics György megbízásából. A kertet 1886-1889 között alakították át (H.E. Milner angol kertészmérnök). 1893-ban megszüntették a főhomlokzat előtt haladó utcát, és a kastély előtt íves területet alakítottak ki. A parkot magas kőkerítéssel vették körül, főkapu, 1889 (építész: Hencz Antal). A park területén további melléképületek, a most egészségházként működő egykori ispotály; az egykori cselédház téglalap alaprajzú, földszintes, K-i oldalról a kastély kőfala által határolt, nyeregtetős, síkfödémes épülete; valamint a mosóház. A kastélyparkot É-ról a lovarda téglalap alaprajzú, pavilonokkal tagolt tömegű, a középrizaliton egyemeletes, többi részén magasföldszintes, manzárdtetős, öntöttvas oszlopokra támaszkodó belső terű épületegyüttese zárja le. A park területén további elbontott épületek maradványai és katonai objektumok állnak, két 20. századi téglalap alaprajzú, kétszintes, lapos tetős épület. A parkban, a D-i épületszárnyhoz közel, Oroszlános-kút, 19. század eleje (Joseph Klieber) és egy Immaculata-szobor áll. Az É-i szárny Ny-i végében Szent Ilona-szobor található. A kertben egy nagyobb kocsányos tölgy és ginkgo is megtalálható. A kastélykert homlokzatának középtengelyében gróf Festetics György bronzszobra áll. Jelenlegi területe 39,2 ha. A terület országos természetvédelmi területként védett.

Festetich-kastély és parkja

mûemlékileg védett

[30488]

3683314194

Keszthely

178/TT/85

Kastély u. 1.