78112

Károlyi-kastély és parkja

Borsod-Abaúj-Zemplén

Füzérradvány

3993

gróf Károlyi Ede út 1.

06/70/902-3212

ismeretlen

0.0

105.0

21.530607612300000000

48.484667427400000000

A Károlyi család az épület fejlesztésével együtt mindig nagy hangsúlyt fektetett a park építésére is, ahová a világ minden tájáról hozattak egzótákat és az őshonos kocsányos tölgyek és gyertyánok mellé különböző juharokat, hársakat és platánokat telepítettek. A juharlevelű platán egyik legelső példányát 1721-ben ültették ide. A ritkaságok közé tartozik az illatos, halványlila virágú császárfa, a szivarfák, tulipánfák és a sok szép, különleges alakú és színű ezüstfenyő, jegenyefenyő és tiszafa több kertészeti változatban. Óriás vérbükkök és a Balkánból származó vadgesztenyék, hamisciprusok szinesítik tovább a kerti képet. A kertben számos idős, koros fa található. Itt él hazánk második legnagyobb jegenyefenyője 409 cm-es törzskörmérettel és a második legnagyobb helyi szilfája 435 cm-es törzsörmérettel. Gyakoriak még a hatalmasra nőtt gyertyánok, kocsányos tölgyek és erdei fenyők, juharlevelű platánok. A többszörösen átépített kastély romantikus átalakítása 1857-59. között készült el, a park ma is látható nagyvonalú tájképi kialakítása is erre az időszakra tehető. A park, az épített kert szinte észrevétlenül megy át a környező csodálatosan szép tájba. A változatos domborzatú park fő helyén épült a kastély, így számtalan festői látvány tárul fel a kastélyból is, de a kert különböző pontjairól is megjelent a magaslaton a romantikus kastélyépület s a körülötte kialakított pleasure-ground, mint központi látványosság. A szellős, távlatokba nyíló parknak külön ékessége volt a tó, amely mára sajnos eltűnt. Volt itt kagylóalakú medence strandházzal is. A park főbejáratához vezető különleges szépségű védett erdei- és feketefenyősor az egyik legnagyobb attrakciója ma is az együttesnek. 1936-37-ben a kastélyt luxusszállóvá alakították, melyet mint "szubalpin jellegű gyógy- és üdülőhelyet" hirdettek. 1948-ban tüdőszanatóriumot rendeztek be a kastélyban. A 170 holdas parkot és a körülötte lévő egykori vadaskertet kerítésekkel szétszabdalták és nagy része a Miskolci Erdőfelügyelőség kezelésében van. Jelenlegi területe 105 ha. A terület országos természetvédelmi területként védett.

rendkívül értékes

A mai kastély F alakú, tájolása közel észak-déli irányú. Az emeletes déli és keleti főszárny a földszintes északi keresztszárnnyal kis díszudvart alkot. A keleti szárny folytatása észak felé emeletes mellékszárny.” A hosszú keleti szárny park felé néző homlokzata az épület legkarakterisztikusabb nézete, tényleges főhomlokzata. Középen 3+3+3 tengelyes, emeletes loggia húzódik, ehhez jobbról nyolcszög alaprajzú, vékony és magas torony és enyhén hátraugró 4 tengelyes szakasz csatlakozik. A homlokzat bal szélét a déli szárny háromtengelyes előreugró keleti vége, jobb szélét a mellékszárny előrelépő háromtengelyes rizalitja és ugyancsak háromtengelyes alacsonyabb szakasza egészíti ki. A pilléreken nyugvó, eredetileg végig nyitott loggia földszintjén félköríves záródású, emeletén egyenes záródású nyílások sorakoznak, az egy nyílástengelynyire előreugró, a kerthez középtengelyében lépcsőfeljáróval kapcsolódó középrizalit földszintjétől eltekintve jelenleg valamennyi beüvegezett. A loggiát a főpárkányra helyezett mellvéd zárja le, melyet a középrizaliton félköríves mezőbe zárt, 11 ágú koronával kiemelt családi címer egészít ki. A torony alsó részét résablakok, felső harmadát valamennyi oldalon egy-egy hosszú ablak töri át, míg teteje konzolsoron ülő, mellvéddel koronázott párkány által válik némileg vaskosabbá. A jobbról következő négytengelyes szakasz földszintjét félköríves záródású, üvegezett árkádok, emeletét kosáríves záródású ablakok sora tagolja, míg a főpárkányon balusztrád húzódik. A mellékszárny rizalitjának földszintjén folytatódik a félköríves nyílások sora, míg az alacsonyabb szakaszon vakárkádok formájában jelenik meg. A bal oldalrizalit architektúrája érezhetően különbözik a keleti homlokzat többi részétől: földszintjének egyeneszáródású ablakait vaklunettás-válpárkányos tagolás, hasonló emeleti ablakait egyenes szemöldökpárkányok sora hangsúlyozza, a falsíkok széleit armírozás emeli ki, míg tetőzete manzárdos kialakítású. A déli szárny földszinti folyosóját fejezetes, vájatolt páros pilasztereken nyugvó négyszakaszos keresztboltozat borítja. Az ebből keletre nyíló két korinthoszi fejezetes, csavart oszlop osztja meg. E termet fiókos teknőboltozat fedi. A déli szárnyban másodlagosan elhelyezett régi márványkandallók és kapukeretek, több más helyiségben az épülettel egykorú kandallók találhatók. A kastélyt gr. Károlyi Ede 1860 és 1877 között építette át. A tervek elkészítését nagy valószínűséggel Ybl Miklósra bízták, azonban az építést megörökítő táblán nevét nem olvashatjuk. A kastély új megjelenését a romantikus és a neoreneszánsz stíluselemek határozzák meg. A zászlótartó kilátótorony toronyépítészeti kiképzése, valamint a télikert félköríves magas, osztott ablakai a romantika hatását mutatják. Károlyi László (1859-1936) 1898 és 1907 között jelentős belsőépítészeti átalakításokat végeztet, tervezőjük Alberto Pio bécsi építész. A füzérradványi Károlyi-kastély 1993 végén került a Műemlékek Állami Gondnokságának kezelésébe. Az erősen leromlott, könnyező házigomba fertőzéstől szenvedő, omladozó vakolatú, tömkrement tetőszerkezetű kastély és elhanyagolt parkja szomorú látványt nyújtott az átvátelkor. Amikor megkezdődtek az épületre vonatkozó tudományos kutatások, előkerültek az archívumok mélyéről a régi fényképfelvételek, akkor vált igazán megdöbbentővé a pusztulás mértéke. Az 1930-as évek végén készült felvételek a kastélyszálló virágzását rögzítették, és még jól kivehető az a gazdagság és pompa, amellyel az épület valaha büszkélkedhetett. A fénykorában reneszánsz kőfaragványokkal és bútorokkal berendezett kastély különleges helyet foglal el építészet- és enteriőr-történetünkben. Feladatunk a kastély egykori külső és belső méltóságának visszaállítása valamint az épületet körülölelő arborétum rehabilitációja. Az épület helyreállítása érdekében tudományos kutató munka, művészettörténeti és régészeti feltárások zajlottak, statikai, faanyagvédelmi szakvélemények, építészeti engedélyezési és kiviteli tervek készültek. Vízügyi tanulmány foglalkozott a tó újraélesztésével. A felújítási munkák egyszerre több területen, és több ütemre bontottan zajlanak. A helyreállítás gyorsaságát természetesen nagyban befolyásolja a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet. A rehabilitációs tevékenységhez a MÁG önerején kívül pályázati úton nyert támogatásokat is felhasználhatott. A felújítási munkákhoz, a közművek korszerűsítéséhez, rendezvények szervezéséhez különböző pályázati források nyújtottak segítséget. A Központi Környezetvédelmi Alap, A Területfejlesztési Tanács, Földművelésügyi Minisztérium az Idegenforgalmi Hivatal, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által kiírt pályázatokon nyert támogatások mind hozzájárultak a Károlyi-kastély és környezete helyreállításának érdemi megindulásához. Elkészült a szennyvízkezelő tisztítómű regionális rendszerben, a gázközmű bevezetésének előkészítése is megtörtént. Új vízbekötésre került sor, és felújításra került az ivó- és tűzivíz hálózat. Az épületet pusztító könnyező házigombát is sikerült kiirtani. A parkból földalatti olajtartályokat sikerült kiemelni és elszállítani. Helyreállításra került a déli és nyugati szárny tetőszakasza, és a déli szárny homlokzatfelújítása a kilátótoronnyal együtt. Visszaépült a déli és a keleti terasz is. Elkészült az esővízvezető ereszcsatorna a konyhaszárny és a keleti terasz között. Még számos teendő akad az épület helyreállítása terén: további homlokzatfelújítások, a “Hubertus terem” teljes helyreállítása (amelynek padlója alatt a pince vendégfödémje került kialakításra), a télikert rendbehozatala, a teljes emeleti szint helyreállítása és még sok-sok feladat vár megoldásra. A parkban kitisztultak a sétányok és nincs már messze az az idő, amikor a tóban újra csónakázni lehet. Télen csilingelő lovas szán húzza majd utasait a kertbe tévedt őzek legnagyobb ámulatára. A felújítását követően a kastély ismét “az európai reneszánsz iránti érdeklődés kastélymúzeuma”-ként működhet, reprezentatív emeleti lakosztályok és étterem kialakításával. Az 1938-ban épült pavilonépületekben 24 szálláshely kialakításával ismét alkalmassá tehető igényes vendégek fogadására. Az épületből származó egykori reneszánsz bútorok részben megsemmisültek, ill. eltűntek. Néhány darab azonban még a sárospataki Rákóczi Múzeum raktáraiban, ill. a Sátoraljaújhelyi Kórháznál várja azt a pillanatot, amikor visszakerülhet eredeti helyére. A helyiségek történeti bútorokkal történő berendezése a déli szárny földszintjén már részben megvalósult és a helyreállítás alatt is látogatható. Az 1827-ből származó felmérési okmány már vadaskertként említi a mai parkot.

mûemlékileg védett

1296 [2768]

116/TT/75

természetvédelmi terület