!
MKA azonosító
26426
 
Kert neve
Serényi-kastélykert
 
Történeti megye
 
Megye
Borsod-Abaúj-Zemplén
 
Település
Putnok
 
Településrész
 
Irányítószám
3630
 
Utca
Serényi László tér 2.
 
Telefon
nem ismert
 
Honlap
 
Jelenlegi tulajdonos
szövetkezeti
 
Egykori területnagyság ha-ban
0.0
 
Jelenlegi területnagyság ha-ban
7.0
 
Helyrajzi szám(ok)
 
GPS X koordináta
20.432911063500000000
 
GPS Y koordináta
48.296761072000000000
 
Kert leírás
A kastély főbejárati portikusza előtt valaha szökőkút szimbolizálta a jólétet, ma már csak a betonozott medencét találjuk itt. A Serényi-térre és a Serényi útra néző kovácsoltvas kaput az utókor kicserélte. Utóbbitól vezetett a valószínűleg kaviccsal leszórt kocsiút a kocsibehajtóhoz. A Serényi-térre néző főkaputól ma betonozott járda kerüli meg balról az épületet, az ezen oldalon lévő, főbejárathoz vezető kőlépcsők eredetiek. A kaputól kiindulva egy gyalogút jobbról kanyarodott a főbejárathoz, ám ez már nincs meg. A főbejárat előtti, ill. melletti kis dombon gyepes, virágos kiskert volt, ez a domb ma is látható. Erre a dombra is lépcső vezetett fel mindkét oldalon, de a jobb oldali már nem eredeti. Az eredeti kőlépcső közvetlenül a kastély homlokfala előtt volt, innen egy kőből készült járda vezetett a portikusz előtti lépcsőkhöz. Ez az eredeti járda sincs már meg. A szökőkút és a terasz között szintén volt egy kőlépcső, mely a mélyebben fekvő szökőkúthoz vezetett, ám ennek ma már nyoma sincs. A kastély parkja valamennyi (a magyarországi gömöriek) közül a legnagyobb, ez rendelkezik a legváltozatosabb faállománnyal is. Száz évnél idősebb fákat is találunk még itt. A park, mely eredetileg körül volt kerítve, gyakorlatilag a legjobb állapotban van mind közül, ám így is meglehetősen gondozatlan. A kastély melletti pavilont századunk második felében építették, ez nem tartozott az épülethez, a pavilon melletti kis almáspince azonban igen. A kastély mögött majorsági épületek álltak, egészen a ma is meglévő magtárig. Az épületek között cselédlakások és istállók is voltak. A kastélykertben ma is látható lakóház volt az intéző háza. Amikor az 1980-as évek végén felépítették a major területén a modern cérnázó üzemet, lebontották a régi majorsági épületeket. Ekkor pusztult el a park egy része is. Ma magánkézben van, elzárva a látogatóktól, még a parkba sem lehet bemenni.
 
Kert leírás angolul
 
Kert értékessége
helyi jelentőségű
 
Kert stílusa
 
Kert építtetői, tervezői
 
Építési korszakok
 
Kertrészek
 
Kertépítészeti elemek
 
Kerti építmények
 
Kert állapota
 
Állapot értékelése (pont)
 
Kerti építmények állapota
 
Kert infrastruktúra állapota
 
Növényzet állapota
 
Vízrendszer állapota
 
Természeti képződmények állapota
 
Táji adottságok (klíma, talaj, honos növényzet)
 
Kert egyéb jellemzője
 
A kert jelenlegi használatának leírása
 
A kert jelenlegi kezelője, bérlője
 
A kert látogathatósága
 
Nyári nyitvatartás
 
Téli nyitvatartás
 
Jegyárak, kedvezmények
 
Különleges információk
 
Rendszeres rendezvények, programok
 
Híres emberek,történetek
 
Megközelítés
 
A főépület leírása
Az állandó viszályok után a város újjáépítése 1717-től indul meg, ahogy Putnok a Serényi család kezére kerül. Gazdasági fejlődése szempontjából Putnok a 19. században éli fénykorát, a város több középülete is ebben az időszakban épül. 1834-ben az egykori vár romjain épül fel Serényi Alajos kastélya. Ezt követően a Serényi család (Serényi László, majd Serényi Béla, az egykori földművelésügyi miniszter) lokálpatriotizmusa nagymértékben hozzájárult a város infrastrukturális és közéleti életének fejlődéséhez. Trianon és annak társadalmi-, gazdasági következményei éles törést jelentettek a város számára. Az egykori Gömör vármegye felbomlásával Putnok elveszítette tradicionális gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatait. A II. világháborút követően korábbi gazdasági, kulturális szerepkörét és intézményeit fokozatosan átveszi Ózd. A város egyik fő látnivalója az 1834-ben klasszicista stílusban épült egykori Serényi kastély, melyet a korábbi vár helyén épített Serényi Alajos. 1860-ban Serényi László átalakítja az épületet, mely ekkor nyeri el ma is látható formáját. A kastély főbejárata a délnyugati főhomlokzaton található, melynek közepén 4 ionoszlopos portikusz látható, timpanonjában pedig gazdag stukkódíszítés. A főhomlokzat mindkét végén a szélső ablakok felett timpanonos díszítést találhatunk. A kastély keleti szárnyának kiugró középrizalitját pillérek és féloszlopok tagolják. A kastély legjelentősebb helysége a 90 négyzetméteres nagyterem. Egykori hatalmas kiterjedésű kastélyparkja veszített ugyan eredeti nagyságából, de így is kellemes látványt nyújt az érdeklődőknek. A kastélykertben található a 18. századi, barokk stílusban készített Nepomuki Szent János szobor. A kastélyban szociális foglalkoztató intézet működött1996-ig. Ma magántulajdonban van. Az épület állapota elhanyagolt, felújításra szorul. Jelenleg nem látogatható. A kastély jelenlegi fizikai állapota ellenére egyik legszebb példája a gömöri klasszicista kastélyépítészetnek.
 
A főépület építési ideje
 
A főépület állapota
 
A főépület használata
 
A főépület egykori tulajdonosai
 
A főépület jelenlegi tulajdonosa
 
A melléképületek leírása
 
A melléképületek építési ideje
 
A melléképületek állapota
 
A melléképületek használata
 
Műemléki védettség
mûemlékileg védett
 
Műemléki védettség száma
1254 [3044]
 
Műemléki területi védettség
 
Műemléki területi védettség száma
 
Világörökségi terület
 
Natura2000 SAC terület neve
 
Natura2000 SAC védettség száma
 
Natura2000 SPA terület neve
 
Natura2000 SPA terület száma
 
Érintett nemzeti park
 
Természetvédemi terület neve
 
Természetvédelmi Törzskönyvi száma
 
Természetvédelmi védettségi kategória
 
Helyi term. véd. védettség
nincs védettség
 
Helyi term. véd. védettség száma
 
Irodalmi források
 
Weblinkek

 


feltöltött fájlok



Magyar Kertörökség Alapítvány Történeti Kertek Adatbázisa