48108

Mikos-Zierer kastély és kertje

Vas

Mikosszéplak

Mikosdpuszta

9835

nem ismert

szövetkezeti

0.0

6.0

17.000914179700000000

47.029017090500000000

A rezidencia körül kialakított kastélypark alapja egy 200 katasztrális holdas tölgyerdő volt, amelynek egy részét angol stílusú tájképi parkká alakították át a kastély építése idején. A parkban a már korábban is meglévő tó mellett az itt átfolyó patak felduzzasztásával egy új tavat létesítettek, amelyben hattyúk és halak éltek. A parkot két méter magas téglakerítés veszi körül, ezen a kerítésen két romantikus stílusú kaput emeltek, az egyik mellett erdészház, a másik mellett kertészház, kocsiszín és lóistálló állt. A kastélyparkban több pavilon és vadászlak is épült, illetve egy öt holdas szőlőskert is tartozott hozzá. Az angol stílusú tájképi kastélyparkban a tölgyek mellett ezüstfenyők, jegenyefenyők, simafenyők, hársak, bükkök, platánok állnak, a kastélyhoz vadgesztenyesor vezet fel. A parkban ma is látható egy lóhere alakú szökőkút és egy fürdőmedence maradványa. A tó mára kiszáradt, a kastély közelében egykor több forrás is fakadt. Korabeli leírása: „ Mikosd tulajdonképpen csak puszta, de külön felemlítést érdemel, mert itt van a báró Mikos-féle híres kastély és park, amely jelenleg Zierer Vilmos földbirtokos tulajdona. A nagyszabású kastély egyike a vármegye legszebb és legfényesebb úri lakainak. Berendezése pazar fényű és építőjének nagy műízlésére vall. Drága faragott bútorai, nagy értékű régi és újabb festményei egész vagyont képviselnek. Faragott szárnyajtóinak minden egyes kilincse külön mintázott szobrászati munka. A nagy kiterjedésű park és a kastély fekvése elragadó szépségű. A parkbejárattal szemben, mely maga is magaslaton fekszik, magas dombtetőn emelkedik a kastély; előtte nagy kiterjedésű tó terül el, míg a kastély hátterét 200 holdas, fallal körülvett sűrű erdő képezi. A park is egyike a legszebbeknek fekvésénél és alkotásánál fogva, és szebbnél-szebb részletekben bővelkedik.” Bonyolult, nagyjából U alaprajzú, tájképi kertben, szabadon álló, egyemeletes kastélyépület. Déli homlokzata nyugati szélén kápolna, melyet oromzatos nyeregtető fed, falait támpillérek támasztják és köztük mérműves ablakok törik át. A kápolnát a kastéllyal összekötő falszakasz, valamint a térképen támpilléres bővületként jelzett rész jelenleg hiányzik. A déli homlokzat 3+3+1 tengelyes, oldalrizalitos kialakítású, övpárkánya a teljes épületen végigfut. Az ablakok egyenes záródásúak, keretező szemöldökkel. A rizalitok lépcsos, keskeny ablakokkal áttört oromzatúak, a nyugati rizaliton korácsos, baldachinos támaszú erkély, a keletin konzolos zárterkély nyílik. A középső tengelyben található egyenes záródású bejárat előtt kőrácsos terasz, melyre kétkarú lépcső vezet. A homlokzat előtti füves területen 20. század elejéről származó medence. Keleti homlokzatáról a tagozatokat a felújítás miatt leverték. A hosszan elnyúló homlokzat 2+K+2+2 tagozású része után egyszerűbb, hátravont, oldalrizalitos falszakasz áll. Az egyenes záródású, mellvédes ablakok kettesével állnak, szemöldökük közös motívumba fogja őket össze. A bejárati torony előtt csúcsíves árkádokra támaszkodó, támpillérekkel erősített erkély. A torony háromszintes, párkányokkal osztott, alul csúcsíves bejárat, első emeletén nagy, egyenes záródású, szemöldökös ablak, második emeletén öt lándzsaablak. Főpárkányon csúcsos ívsor, felette pártázat. A torony szélein nyolcszögű támpillérek, tetejükön pártázat. Északi homlokzata jellegtelen, a bővített saroképülethez földszintes szárny csatlakozik. Udvari homlokzata rendkívül összetett. A keleti épületszárny toronytól északra eső részén alul szegmensíves, felül Tudor-íves nyílások állnak. A torony tömör falát a földszint felett félkörzáródású, feljebb egyenes záródású ablak töri át. A torony felső szintjét lizénák tagolják fogazatos tükrökre. A toronytól délre eső udvari homlokzat ablakai a keleti szárnyon egyenes, a déli szárnyon félkör záródásúak. Nyeregtető, cserépfedés. A kastély mentén a domboldalban kőkerítéses támfal fut. A keleti homlokzat előtt modern kialakítású úszómedence. A kastélyhoz vezető út első szakaszát fasor övezi, az erdő bejáratánál neogótikus elemekkel díszített épület, ún. vadászház áll. Jelenlegi területe 6,6 ha.

értékes

A kastélyt a II. világháború után államosították. Ezután egy ideig gyermeküdülőként működött. A kastély jelenleg felújítás alatt áll, mióta gyermeküdülőből magánkézbe került, sajnos sem a kastély, sem a park nem látogatható. Napjainkban egy cég tulajdonát képezi az üresen álló, leromlott állagú épület, amelynek megkezdett felújítása félbemaradt. Mikosszéplak községtől keletre fekszik Mikosdpuszta, a terület korábbi neve Belső-Sőreke volt. A pusztát akkor létesítették, amikor taródházi báró Mikos Ede itt építtette fel romantikus stílusú kastélyát 1860 körül. A környéken az első kastély volt, amelyben elektromos világítást használtak. Ehhez az energiát a kastély alatt folyó patak vize szolgáltatta. A belső berendezés érdekessége volt egy kb. 1,5x3 méteres velencei tükör. A rezidencia egy tölgyerdő tisztásán épült fel, a tereprendezés során hatalmas földmunkát végeztek, és egy mesterséges dombot is emeltek, hogy az új kastély helyét kialakítsák. Az építkezés 1857 és 1866 között zajlott egy bécsi építész tervei alapján. Később a kastély bal oldali oldalhomlokzatához földszintes pálmaházat és gótizáló kápolnát építettek.

mûemlékileg védett

7951 [9215]

nincs védettség