34692

Érseki-palota kertje

Heves

Eger

3300

Széchenyi utca 1.

36-36-517-356

természetes személy

0.0

10.0

20.374017010000000000

47.900788562900000000

A 14 hektáron kialakított franciapark 4 fő sugárúttal és 4 átlós úttal tagoltan a kör alakú központot emeli ki. A parképítés Esterházy Károly idején történt. A főútvonalak kettős vadgesztenyefasorai, a háború után még látható hatalmas szilfák idézték fel a kert korábbi szerkezetét. A hiányos parkápolás miatt 1968-ig egy-két része "elangolosodott", erdő jellegűvé változott. Az 1968. évi parkrekonstrukció ezért az eredeti francia stílus visszaállítását tűzte ki célul. Az új arculat kialakításához vissza kellett építeni a sétaúthálózatot és visszaállítani a réteket. A felesleges faegyedek eltávolítása nem vívta ki mindenki tetszését. Az így megújult kertben nyert elhelyezést egy mesterséges tavon a patak egyik régi kőhídja. A rózsakert mellett felépített díszes kapu a jezsuiták szőlőjében állt a Hajdú-hegyen. Ugyancsak a parkba került egy malomkő, ezzel 1840-től Eger első gőzmalmában dolgoztak Jelenleg felújítás, újjáépítés alatt áll az 1920-ban létesített nyári vendéglő. A park odvas fáival a 60-as évekig kedvenc költőhelye volt a csókáknak, harkályféléknek, seregélyeknek. Ma a csókák elpártoltak, de a madárvilág még így is gazdag. Esténként a ritka füleskuvik, gyöngybagoly hallatja hangját. Denevérek élik rejtett életüket, fajgazdagságuk a kutatókat is meglepte. Nappal a kert keleti határát képező patak felett suhan a jégmadár és ha szerencséje van, a domolykón és a fenékjáró küllőn kívül a szomszédos strand meleg vizével kikerülő mexikói kardfarkú halat is tud zsákmányolni. A faállomány dendrológiai szenzációja a közel 2 méteres törzsátmérőjű juharlevelű platán. Jelenlegi területe 2,8 ha. A kert helyi jelentőségű védett természeti terület.

rendkívül értékes

Születési évszámának 1768-at vehetjük, amikor Francz József tervei alapján az északi kaput (kerítést) megépítették. Valójában több részletben épült a barokk stílusú palota. Az épület falainak egyes részei a 16. századból származnak. A kapu vasrészeit Fazola Lénárd készítette. A palotát 16. századi épületek felhasználásával Erdődy Gábor püspök kezdte építtetni, 1715-1732 (építész: Giovanni Battista Carlone). 1761-1775 között Esterházy Károly bővíttette. A D-i épületcsoportot Pyrker László érsek emeltette. U alaprajzú épületegyüttes. A középső szárny szabálytalan alaprajzú, K felől három, Ny felől kétszintes. K-i (fő)homlokzata előtt díszudvar, amelyet kovácsoltvas kerítés választ el az utcától. K-i homlokzatának középtengelyében konzolokon nyugvó, kovácsoltvas mellvédes erkély, É-i homlokzatához későbbi díszlépcsőház csatlakozik, 1765 (építész: Fellner Jakab). Középső szárnyát kétoldalt kocsiáthajtó kapcsolja a középső szárnyra merőleges oldalszárnyakhoz (építész: Josef Ignaz Gerl, Francz József). A díszudvart D-en és É-on egy-egy egyemeletes épületszárny határolja, amely mögött D-en szabálytalan trapéz formájú udvart körülzáró egyemeletes palotaszárnyak, É-on szabálytalan ötszög alaprajzú gazdasági udvar és gazdasági épületek állnak. A D-i épületcsoport főhomlokzata a Pyrker János térre néz. Két szélső tengelyében félkupolával fedett pavilon, középtengelyben nyíló kapuja fölött konzolokon erkély, kovácsoltvas mellvéddel. A főpárkány fölött bábos párkányos attika, középmezejében M D C C C X X X I V felirattal. E szárny udvari homlokzatán a középtengelyben kiülő rizalitban lépcsőház, 1827-1847 (kivitelező: ifj. Zwanger József). Az É-i épületcsoport a díszudvart határoló szárnnyal együtt külön törzsszámon védett. A középső szárnyban a földszint boltozott, az első- és második szint jellemzően síkfödémes. Kocsiáthajtó, előcsarnok, díszlépcsőház stukkóval és faragott kőelemekkel díszített. Második emeleten cserépkályhák, 18. század második fele. A középső szárny Ny-i oldalához két szintet átfogó kápolna csatlakozik oratóriummal, részben 18. századi berendezéssel. Domboldalon elhelyezkedő, váltószintes, összefüggő épületcsoportok kapcsolódnak a Széchenyi u. felé nyitott, trapéz alakú udvar három oldalához. A rokokó főépület a nyugati oldalon helyezkedik el. U alaprajzú, az udvar felől kétemeletes magját egyemeletes, attikával lezárt szárnyak kapcsolják az oldalsó épületcsoportokhoz. (Ezek emeleteinek egy-egy kosáríves ablaka a Fourcontrasti-kastélyból való.) A jobboldaliban található az egykor kocsiáthajtós főbejárat. A díszudvari homlokzat első emeletén erkély kovácsoltvas korláttal (1763, Fazola Henrik). A díszudvart északról lezáró barokk épületszárny egytraktusos, a gazdasági udvar felőli folyosóval. A déli épületcsoportban négy egyemeletes épületszárny fog közre egy szabálytalan alakú udvart. A középfolyosós elrendezésű déli szárny középrizalitja az udvarba nyúlik. E szárny két végét tornyok hangsúlyozzák. A másik három szárny egytraktusos, az udvari oldalon folyosóval. A díszudvart a Széchenyi utca felől kovácsoltvas kerítés zárja el, középen rokokó díszkapuval (Fazola Lénárd, 1776). A domboldalon levő kert kőkerítésében a székesegyház főbejárata felől rokokó díszkapu, a székesegyház kereszthajójánál rokokó kocsikapu. A palota északi szárnyához kapcsolódnak a földszintes egykori gazdasági épületek ötszög alakú udvart körülfogva (Érsekudvar). Az északi szárnyban háromhajós, boltozott istálló. Déli szárny: érseki palota hivatalokkal; középső szárny: Egervin irodái; északi szárny: Főegyházmegyei Levéltár és Múzeum.

mûemlékileg védett

2029 [5572]

helyi védettségû terület

17/1994. (V.18.)sz. Kgy. rend.