16106

Gyürky-Solymossy-kastély és parkja

Nógrád

Bátonyterenye

Kisterenye

3078

Népkert u. 7.

(+36)32 353-877

egyéb jogi személy

0.0

13.0

19.835861320000000000

48.009537861000000000

A kastélyhoz tartozó tájképi parkba többnyire a környékben honos fafajokat telepítettek. Az egykori park hírmondói a megmaradt hatalmas koronájú kocsányos tölgyek, magas kőrisek, szilek. Solymossy báró, a park kis tavában egy időben fókákat tartott és a park vasút felőli részén a vízszintet alagcsövezéssel szabályozták (A csöveket Solymossy mátranováki téglagyárában készítették). A park fái közül a második világháborút követően sokat kitermeltek. Különösen a fenyők sínylették meg a pusztítást. Az ötvenes évek elején nemesnyárakat telepítettek a parkba. Később az ingyenes fásítási anyagból tervszerűtlenül betelepített, többnyire fasorokat képező sokféle fafaj, díszcserje és sövény inkább rontott a park képén. A gondozás nélkül maradt széleken megindult a beerdősülés folyamata, ezt az erdőszerűen telepített lucfenyőfoltok nagymértékben elősegítették. Összesen létező mintegy 120 fafaj példányai közül említést érdemlő fafajok a fehéres-sárgás levelű korai juhar, a tavasszal vörös levelű korai juhar, a tavasszal-ősszel piros levelű juhar, a vörös levelű, sárga levelű és a bronzlevelű hegyi juhar, a csüngőágú nyír, a szelídlevelű bükk, a rózsaszín szegélyes levelű bükk, a kanadai vasfa, a páfrányfenyő, a magyal, a dúsvirágú díszalma, a vérszilva, a vöröslő tűztövis, a jezsámen, a piramis alakú kocsányos tölgy, az ecetszömörce vagy ecetfa, a szomorúfűz, a spanyol jegenyefenyő, az aranyos és kékes álciprus, a páfrányfenyő, a kínai borókafenyő. A parkot és területét a sok károsítás és tervszerűtlen ültetés ellenére az 1975-ben védetté nyilvánították. Ezt követően a betelepített nemesnyárak kitermelésévei kezdődött a park rekonstrukciója. A közel 400 köbméter nyárfa kitermelésekor le kellett zárni a park bejáratait. A fakitermelést a lakosság nem nézte jó szemmel, különösen azok ellenezték, akik részt vettek az ültetési munkákban. Néhány év alatt közel 470 taxon telepítésével egy új park körvonalai bontakoztak ki. A teljes rekonstrukciót máig nem sikerült befejezni, tájképi park jellegét csak később lehet visszaállítani. Az eddigi gondos munka alapján már ma is kedvelt pihenőpark. A felújított kastélyépületnek nincs igazi gazdája. Rendeltetése sem tisztázott. Szerencsés megoldás lenne, ha egy tulajdonosa lenne a kastélynak és a parknak. Az utóbbi években szinte megszűnt a több mint negyvenéves pávaállomány és a park egyes részei kezdenek újra elvadulni. A védetté nyilvánítást követően helyreállított tó medre kezd feltöltődni, őrzés hiányában a mederben és környékén gyakori a rongálás, pusztítás. A park kedvelt pihenőhely. Az angolkertet Solymossy igen következetesen gondoztatta, egy részét lovak futtatására használta. A parkot a második világháború után sok rongálás érte, főként a fenyők sínylették meg ezt az időszakot. A park legfőbb értéke a kanadai vasfa (Gymnocladus dioica). A teljes rekonstrukciót még mindig nem sikerült befejezni, és a park egyes részei kezdenek újra elvadulni. A kert helyi jelentőségű védett természeti terület.

értékes

A Zagyva és a Tarján-patak találkozásánál fekvő Kisterenye ma már Bátonyterenye város része. A kisterenyei kastély a vidéki kastélyépítkezés szép példája. A középrizalitos kastély a 18. századból származik, 1790-ben épült, késő barokk stílusban. Építtetője a Gyürky család. Egyemeletes, két hagymakupolás, zsindellyel fedett, saroktornyos épület. Nyugati homlokzatán láthatóak a saroktornyok. A kastély a vasútállomás mögött található. A földszinten és az emeleten 3-3 szoba nyílik boltíves mennyezetekkel, az oldalszobák toronyerkéllyel vannak kibővítve. A keleti házrészben egy-egy sarokszoba található. Az épületet körbefutó párkány díszíti, manzárdtetős, tornyain zsindelyes hagymasisakok vannak. A kastélyt az 1840-es évek végéig a Gyürky család nyári lakként használta. Az 1900-as években házasság révén a Solymossy család birtokába került a kastély és a kastélypark, amely átépítésre került. A II. világháború után az épület sorsa viszontagságos volt, majd sorsára hagyták, a földszinti boltozatának egy része beomlott, a zsindelyfedés valamint a kastély eredeti berendezése elpusztult. 1982-ben szerkezetileg helyreállították és a salgótarjáni Kohászati Üzemek oktatási központja működött itt. A kastélyt Bátonyterenye Város Önkormányzata 1996 végén vásárolta vissza igen leromlott állapotban. Visszavásárlása óta sikerült a kastélyt kívül-belül felújítani, az emeleti szintet funkcióval megtölteni. Jelenleg kiállításoknak, és különféle rendezvényeknek ad otthont.

mûemlékileg védett

5840 [6526]

helyi védettségû terület

127/1975. (XI.25.) VB. hat.