20768

Madách-kúria és kertje

Nógrád

Csesztve

2678

Kossuth utca

36-20-484-3090

ismeretlen

0.0

4.0

19.275577014700000000

48.014152543400000000

A kúria előtti krími hársfáról azt tartja a szájhagyomány, hogy alatta írta Madách nagy művét, Az ember tragédiáját. A krími hárs (Tilia euchlora) mintegy 200 éves, tehát ülhetett a költőóriás is a fa árnyékában. Ez a feltevés azonban nem felel meg a valóságnak, mert pontos ismereteink vannak arról, hogy a mű Alsósztregován született. A hatalmas, 30 méter lombkoronájú hárs egy tőből öt önálló törzset fejlesztett. Az egyes törzsek átmérője: 100. 80, 70, 30 és 15 cm, ezek együttesen adják a nagyméretű, szabályos lombkoronát. A kapubejárat jobb oldalán erdei fenyővel erdőszerűen beültetett kisebb foltot találunk. A park többi részén akác, cser, luc, gesztenye, fekete dió és nyír fafajok díszlenek. Különleges a szépen fejlett és időnként bő termést hozó narancseperfa. Az épület közelében nyugati tuják sorakoznak. Jelenlegi területe 4,5 ha. A kastélykert helyi jelentőségű védett természeti terület.

rendkívül értékes

A Madách-család Majthényi Anna révén házassággal jutott a birtokhoz. Madách Imre az "Ember tragédiája" című halhatatlan mű írója 1845 és 1853 között lakott a csesztvei birtokon. Közvetlenül a csécsei házasságkötés után költözött fiatal feleségével a kúriába. Ebben a házban rejtegette Madách a halálra ítélt szabadságharcost, Rákóczi Jánost, Kossuth bizalmas emberét. Ezért a tettéért hurcolták el Madáchot a pozsonyi börtönbe, miközben Fráter Erzsébet magányosan, segítség és pénz nélkül hónapokat töltött Csesztvén. A gőgös nagyasszony, Majthényi Anna, Erzsi anyósa februártól júniusig nem törődött vele. Így lett Csesztve egyszerre a házaspár boldogságának és szenvedésének színhelye. Az épületben jelenleg Madách emlékmúzeum működik. Az épület a 19. század végén épült késő klasszicista stílusban. Az U alakú épület tornácát beüvegezték. A kúria emlékmúzeumként működik, hét kiállítóteremmel. Az épület állapota jó. Dombon szabadon álló U alaprazjú földszintes épület, hátsó homlokzatán háromszög oromzatos középrizalittal, elülsőn öt szakaszos, pilléres, beüvegezett tornáccal. Kontytetője cseréppel fedett. Az épületen lábazat és kétrészes párkány fut körbe, a nyílások állótéglány alakúak, egyenes záródusúak.

mûemlékileg védett

5684 [6560]

helyi védettségû terület

1046/1959. OTT hat.