89965

0.0

értékes

Heves

szövetkezeti

A debrő-parádi uradalom birtokosaként a Károlyi család három generációja ittlétének maradandó emlékei láthatók szinte mindenütt Párádon és Parádsasváron. Közülük is kiemelkednek a kastélyok. A parádfürdői kastély a Tárna patak mély völgyében, annak jobb partján emelkedő dombhát tetején épült.Az egykori Károlyi-kastély alapjait Grassalkovich I. Antal vetette meg. Az 1750 után kezdődő magyarországi gabonakonjunktúra a földesurakat saját üzemű majorok kiépítésére ösztönözte, és 1770-ben, az úrbérrendezés előtt Párádon is volt urasági gabonatermelő major. Ezzel egyidejűleg a mai parádfürdői kastély helyén, annak előzményeként felépült egy urasági nyári lak. Építésének pontos idejét nem ismerjük, az viszont biztos, hogy Grassalkovich I. Antal életében, 1771 előtt már megvolt. Amikor 1777-ben a debrő-parádi uradalmat az Orczy család bérbe vette, készítettek egy átvételi leltárt. Ebben már szerepelt Parádfürdőn egy „urasági ház", amelyet a földesúr nyári tartózkodására szolgáló nyaralóként említenek, nem messze a recski határtól. Az épületről a következő, 1805-ös leltár alapján tudjuk, hogy kilenc fűthető, s hat nem fűthető szobából állt, kőből épült, s jó állapotban volt. Az Orczyak a kiskastélyban 1798-ban házi kápolnát építettek, melynek a harangját is újraöntötték 1819-20-ban, amikor bővítették az egész lakóépületet és a tetőzetet újból zsindelyezték. Ez időben már állandó szolgálót is tartottak. Kaán és Ulmann uradalombérlők idején a reformkorban, az éppen fellendülő parádi fürdő előkelő vendégei fürdőidényben szintén a kastélyban kaptak szállást. A parádfürdői vagy alsó kastély átépítésére a kiegyezés után került sor. Az építtető gróf Károlyi György Ybl Miklóst (1814-1891), a neves fővárosi építészt bízta meg a munkálatokkal, aki 1869 augusztusában a helyszínen fejezte be a kastély tervrajzát. 1872-re klasszicista stílusban felépült az egyemeletes vadászlak. Az, hogy a kivitelezés éppen 1869-ben kezdődött, egy szerencsétlen tűzeset váltotta ki. 1869 elején leégett a kastélyhoz tartozó urasági ménesistálló. Az új - utóbb Cifra istállónak nevezett - lovarda épületének a tervét szintén Ybl Miklós készítette, s megvalósítása 1869 augusztusában befejeződött. Az új istálló felépítése volt a fontosabb, nemcsak a családi igények miatt, hanem azért is, mert a gróf a két fürdő közötti vendégforgalmat is saját fogatain bonyolította le. A Cifra istálló építése volt Ybl parádi megbízatásai közül az első, ezután került sor a déli oldalon földszintes, az északin pedig egyemeletes vadászlak kastéllyá történő átépítésére. Az épületnek az északi, kétemeletes, új szárnyát ugyancsak Ybl Miklós tervezte romantikus stílusban, amelyet 1889-ben Károlyi Gyula építtetett fel. A kastélybővítés során az épületeket, amelyek 44 szobát foglaltak magukba, vezetékes vízhálózattal látták el. A parádfürdői kastély falai közt töltötték mézesheteiket Károlyi Mihály és felesége, Andrássy Katinka 1914. november 4-i budai esküvőjük után. Még többször visszatértek az első világháború éveiben rövid pihenésre. Az 1918-19-es forradalmak után az elkobzott Károlyi javakból a kastélyt szálloda céljaira használták. A második világháború végén szovjet katonai alakulatok állomásoztak benne. Ekkor pusztult el az eredeti berendezés, amelyből csak az egykori kápolna padozatai maradtak meg, ezek a parádi templomba kerültek. A kastélyt, helyreállítása után, 1949-től 1988 augusztusáig a Szakszervezetek Országos Tanácsa gyermeküdülőjeként üzemeltették. Ezután a Heves Megyei Önkormányzat által fenntartott Idősek Otthona költözött a falai közé, s az épületet 1996-ban Heves Megye Önkormányzata megvette a volt SZOT-vagyonból. A kastélyban napjainkban százhúsz idős ember befogadására alkalmas szociális otthon működik, ellátásukról 63 fős gondozói és technikai személyzet gondoskodik. Az épület fűtésrendszerét 1996-ban korszerűsítették.

20.059863463100000000

47.924605625300000000

29/1982. (II.23) VB. hat.

helyi védettségû terület

3240

5.0

1920 előtt a kastélyhoz hatvan katasztrális hold kert tartozott. A birtok kisajátítása és a fürdőtelep bővítése után a régi egységes park is többfelé oszlott. A kastély körül az 1949-ben létrehozott gyermeküdülő céljára nyolc katasztrális holdat bekerítettek. Ez napjainkban kevéssé gondozott park, benne figyelemre méltó az alsó bejárat mellett álló kiszáradt hatalmas ős-tölgy, az úgynevezett Rákóczi-fa és néhány idős lucfenyő. A régi park közepén, lent a mélyben folyik a Tárna. Ebben a völgyben és a fürdő körül az 1930-as évek végére kialakítottak egy 126 katasztrális hold kiterjedésű parkot, amelyet napjainkban községi vagy fürdőpark néven emlegetnek. Északi, felső oldalán a kórházépület áll. Ez a park gondozott, pihenősétányok, virágágyások sorozata követi benne egymást, botanikailag érdekessé teszik a ritka idős platánok, tölgyek, évszázados lucfenyők mellett a fiatalabb, de több évtizede telepített növényzet. Jelenlegi területe 5,2 ha. A kastélykert helyi jelentőségű védett természeti terület.

Károlyi kastély kertje

nem ismert

Parád

Parádfürdõ

Kossuth u. 132.