23816

Esterházy-kastély és parkja

Veszprém

Szigliget

8264

Kossuth u. 17.

06 (87) 461-014

szövetkezeti

0.0

10.0

17.432351540300000000

46.802550503600000000

Parkját Talabér Gábor főkertész alakította ki 1920 és 1945 között. A 12 holdas kertben száz évnél idősebb faóriások vannak, a mintegy 520 fa között 120 fenyőféle található. A park végében a múlt század elején még a Balaton vize hullámzott, amikor Szigliget - mint neve is jelzi - még valóban sziget volt. A lecsapolások óta a parkot a Tapolca-patak határolja. A kert kialakítása a 18. század végétől kezdve folyamatosan történt. Először tájképi kertet hoztak létre, majd a múlt század végétől kezdve exótákat telepítettek, ezzel kialakítva a park gyűjteményes tájképi jellegét. A két világháború között jelentősen bővült a park területe, ekkor készült a rosarium is, végén filagóriával. A telepítés a II. világháború után is folytatódott - Dr. Papp József vezetésével, főként örökzöldekkel , így az ország egyik igen jelentős dendrológiai gyűjteménye jött itt létre. A kastélyt körülvevő 15 hektáros parkja természetvédelmi terület, botanikai gyűjteménnyel, ritka fafajokkal. Nem ritka a száz évesnél idősebb faóriás. A park végében folyik a Tapolca-patak. A kert természetvédelmi terület és a kastéllyal együtt műemléki védelem alatt is áll. A második katonai felmérésen már jól kivehető a kastély és az azt körülölelő park is. A park körülbelül fele akkor lehetett, mint ma. Déli részén hosszirányba fut le egy út a Tapolca-patakohoz. Jól kivehető a tájképi kertekre jellemző finoman hullámzó úthálózat. A harmadik katonai felmérésen látszólag ugyanazt látjuk, mint korábban a másodikon. A kanyargós úthálózat nem egyezik meg a korábbi térképen látottal. A kert keleti részén szinte ugyanúgy kanyarodik egy kört leírva, ugyanakkor nyugati részén a korábbi egyenes tengelyek helyét is átvette ez a körívű úthálózat. Az 1858-as kataszteri térképen már növénycsoportokat is láthatunk. Itt már egy nagyobb ív körbejárja az egész kastélyt, ezen belül pedig kisebb utak tagolják a teret. A köríven belül facsoportok helyezkednek el szabálytalanul. A park végében a múlt század elején a Balaton vize hullámzott, amikor Szigliget még valóban sziget volt. A lecsapolások óta a parkot a Tapolca-patak határolja. A kertet Esterházy Pár idejében a duplájára növelik, fejlesztik, átalakítják. A kert kialakítása a XVIII. század végétől kezdve folyamatosan történt. Először tájképi kertet hoztak létre, majd a múlt század végétől kezdve exótákat telepítettek, ezzel kialakítva a park gyűjteményes tájképi jellegét. A két világháború között jelentősen bővült a park területe, ekkor készült a rosarium is, végén filagóriával. Szép lassan egy igen jelentős dendrológiai gyűjtemény jött itt létre. A 12 holdas kertben száz évnél idősebb faóriások vannak, a mintegy 520 fa között 120 fenyőféle található. A kastély teraszáról a tágas, lejtős tisztást látjuk, a kert nyugati szélénél, a legalacsonyabb területen létesítettek tavat létesítettel. A park létesítése a kastély építésének időszakára nyúlik vissza. A kert legmélyebb részén a Tapolca patak közelében találhatók a legöregebb, 200-250 éves tiszafák, fehér nyárfák, vadgesztenyék, kocsányos tölgyek, hársak, bükkök, platánok. A XIX. század második felében ezeknek a környezetébe kezdtek fenyőféléket és más örökzöldeket telepíteni. A parkot a kastély építésének időszakában kezdték el kialakítani. A kert legmélyebb részén a Tapolca patak közelében találhatók a legöregebb, 200-250 éves tiszafák, fehér nyárfák, vadgesztenyék, kocsányos tölgyek, hársak, bükkök, platánok. A XIX. század második felében ezeknek a környezetébe kezdtek fenyőféléket és más örökzöldeket telepíteni. A kert virágkorát az Esterházyak alatt, a múlt század ’20-as, ’30-as éveiben élte. Területét kétszeresére bővítették, bécsi, pozsonyi, budapesti faiskolákból négy világrész egzotikus fenyőféléivel, örökzöldjeivel telepítették be az új részeket, minek következtében az ország egyik legnagyobb fenyőgyűjteménye jött itt létre. A fajok száma elérte az 520-at, melyből 150 körül volt a fenyőfélék száma, Papp József 1967-ben végzett felmérése szerint. A gazdag gyűjteménnyé fejlesztett arborétumot 1954-ben védetté nyilvánították. 1997 óta fokozottan védett terület. A parkban az értékes növényeken kívül jelentős műalkotások is helyet kaptak, mint pl. Pátzay Pál térplasztikája (Törölköző nő), Borsos Miklós Primavera című szobra, valamint a Bölöni Györgyöt ábrázoló műalkotás.

rendkívül értékes

A kastélyt a Putheany család a 18. század végén építtette. Később klasszicista stílusban alakították át a 19. század elején, majd 1912-ben a gróf Esterházy család birtokába került, s ekkor az épületet teraszokkal, tornyokkal bővítették. 1950 óta a kastélyban irodalmi alkotóház működik, amely a háború utáni szellemi élet egyik legjelentősebb műhelye.

mûemlékileg védett

5331 [10424]

282/NP/97

természetvédelmi terület