25033

Khuen-Hédervári-kastélypark

Győr-Moson-Sopron

Hédervár

9178

Fõ u. 47.

nem ismert

szövetkezeti

0.0

15.0

17.455018942100000000

47.831963222300000000

A 18. században, amikor az épületen barokk átalakításokat végeztek, a kor ízlésének megfelelő parkot is építettek. Az első katonai felmérés alapján (1782-85.) képet alkothatunk az egykori kialakításról, a település szerkezetéről és a hajdani vadaskertről is. A barokk kert nem sokáig virulhatott Héderváron, az 1790-es években Petri Bernhard (1768-1853.), a kor divatos kertépítésze szentimentális tájképi kertet épített itt, részben a hajdani barokk park területén. A kivitelezés munkáiról és az elkészült kert szépségéről Petri színes leírásaiból tudhatunk meg a legtöbbet. A hangulatkeltés minden fontos kellékét felhasználta. Van itt patak kis szigettel, rajta Kentaur szoborral. Hidak, kerti vázák, kőszék, neogótikus kerti ház, gótikus templom, festői facsoportok és ligetek váltják egymást. A kastély bejáratát empir szfinxek orzik. A 19. század második feléből származik valószínű a bőségszaru is. Az épület közvetlen közelében óriási platánok állnak. A kastély zárt udvarában is található egy nagy példány, koronája beborítja az egész udvart. A kastély mögött nagy füves térség terül el, melyet szintén évszázados faóriások, hatalmas juharok, fenyők, tiszafák, nyárak és hársak szegélyeznek. A Viczay, később a Khuen-Héderváry család egykori kastélyegyüttesét 1984-ben újította fel az Országos Műemléki Felügyelőség, mint művészeti alkotóházat. Kertleírás: A jelenleg 15 holdas park 1965. óta Természetvédelmi terület is. Hédervár község északi szélén található egy 9 hektár nagyságú mai közpark. A terület zömét ma is az eredeti ártéri keményfás tölgy-kőris-szil ligeterdő alkotja, amely számos bükkösökre és tölgyesekre jellemző lágy szárú növény életlehetőségeit is nyújtja. A mélyebb részeken puhafás fűz-hazai nyár ligeterdő foltok találhatók. Gazdag a parkot öntöző Hidegkúti-ér vízi és vízparti élővilága is. Legnagyobb és egyben az ország legnagyobb kocsányos tölgye 750 cm-es törzsátmérőjű. Található még a kerten nagyméretű fekete fenyő juharlevelű platán, kislevelű hárs és hegyi juhar. A jelenlegi kastély körül kisebb területen tájképi elrendezésű parkot alakítottak ki. A legidősebb egzóták korából ítélve a parképítés a XIX. század első felében kezdődött. Szűk belső, zárt udvarának kedves színfoltja a fény felé nyújtózkodó öreg platánfa. A 15 hektárnyi park valójában parkerdő, amely 1965 óta természetvédelmi terület. A kastélykert helyi jelentőségű védett természeti terület.

értékes

Szép környezetben található, jó állapotú, jelenleg szállodaként üzemelő kastély. Az utcafronttal ellentétes homlokzaton a régi falfestés feltárása folyik. Északi szárnya a 16. századból való. Négyszögű udvara körüli traktusok a 16-17. században épültek. Nyugati szárnya a két saroktoronnyal 1750 utáni, barokk. Kápolnájában falfestmények. Többször átalakítva. A magyar tájképi kertek egyik legkorábbi és egyben legjelentősebb kastélyegyüttese több évszázados múltra tekint vissza. A mai kastély helyén álló középkori várat a jellegzetes dunai ártéri erdők vették körül. A park keleti-délkeleti sarka közelében régészeti feltárással egy XIII. századnál nem idősebb település, valamint egy a XV. századtól a XVI. század elejéig fennállt kisebb téglafalú vár nyomaira -nyilván a birtokos Héderváryak akkori központjára bukkantak. E téglavártól légvonalban körülbelül 350 m-re épült fel a XV. század első felében a család gótikus temető kápolnája, mellette található az Árpád-tölgyfa. A mai kastély alapjain először egy, a XVI. század elején épült reneszánsz várkastély állt, de ezt a család ellenségei 1534-ben lerombolták. Helyén 1578-ra várszerű, robusztus és saroktornyos épületet emeltek, amelyet a XVIII. században átépítettek. Az épület ma műemlék, a közelmúltban restaurálták.

mûemlékileg védett

3738 [4448]

helyi védettségû terület

338/1965. OTvH hat.