66296

Mátyás király függõkerti környezete (Visegrádi palotakert)

Pest

Visegrád

2025

Fõ u. 23.

+36 26 597 010

ismeretlen

0.0

1.0

18.973925010600000000

47.791645583400000000

A királyi várkertekről leírások is maradtak fenn a kor híres utazóinak tollából: Galeotto Marzio és Bonfini részletesen bemutatják azokat. Számunkra különösen fontos Oláh Miklós esztergomi érsek leírása a török hódítás idejéből. A kert építőit nem ismerjük pontosan, csak fel­ tevéseink vannak arra vonatkozóan, hogy elsősorban itáliai mesterek dolgoztak itt. A Visegráddal foglalkozó XVI - XVII. századi források rendszeresen említést tesznek még a palotához tartozó kertekről, de ezután fokozatosan pusztulni kezdtek, és a XIX-XX. században már mezőgadasági célra használták a területet. 1934 karácsonyán, szinte egy véletlen folytán rátaláltak a palota díszudvarára. Ettől kezdve mindig foglalkoztatta a műemlékes szakembereket az együttes helyreállításának, bemutatásának a gondolata. 1993-ban indult egy új, a korábbiaknál sokkal szerteágazóbb program, rés­ben új koncepcióval. Magyarországon első ízben itt, Visegrádon került sor olyan átfogó régészeti kutatásra, amely a környezeti régészet szinte minden tudományágát alkalmazva a geofizikai felmérésektől az archeobotanikai vizsgálatokon keresztül, a környezeti meteorológiáig. A kutatás célja kezdettől fogva a kertrekonstrukció műemléki tervezéséhez szükséges régészeti, botanikai, kerttörténeti adatok szolgáltatása volt. Emellett a kertben végzett komplex, multidiszciplináris vizsgálatok a terület egykori ökológiai környezetének a bemutatásához is fontos forrásanyagokat tártak fel. Megállapítható, hogy a XV, sőt a XV I. században is még szinte teljesen azonos volt Európa-szerte ezeknek a kerteknek a szerkezete, kertépítészeti elemei, és feltehetőleg növényanyaguk összetétele is. Jelenlegi területe 1 ha. A terület a Duna-Ipoly Nemzeti Park része.

rendkívül értékes

Mátyás király humanista udvarának egyik legkiemelkedőbb alkotása a visegrádi palotaegyüttes, amelynek ragyogó táji adottsága i, mediterrán hangulata a fennmaradt épületrészek, kőszobrászati értékek, díszkút-töredékek a mai látogatóban is felidézik az egykori reprezentatív királyi nyaralóhely atmoszféráját. Visegrád a XIV. században, az Anjou királyok idején emelkedett országos, sőt nemzetközi jelentőségre. Ettől kezdve a magyar királyok egyik legfontosabb rezidenciája lett. Károly Róbert építtette az első palotát, és ő létesítette a palotához csatlakozó királyi gyümölcsöskertet az 1320-as években. Zsigmond király a XV. század elején a kert egy részét díszkertté alakította, vízvezetéket, szökőkutat és ásott kutat építtetett. Mátyás király földteraszok kialakításával tovább fejlesztette a kertet, a gyümölcsöst felújíttatta, a szőlőhöz borospincét építtetett. Fontos hangsúlyozni, hogy az alapvetően késő-középkori elrendezésű kertet töltötte meg humanista tartalommal és a reneszánsz szellemiséghez, művészethez igazodó részletekkel. Az új berendezések egyben a kertek használatát is kiszélesítették, komfortosabbá tették. A

mûemlékileg védett

7504 [7594]

283/NP/97

nemzeti park