26115

Schossberger-kastély és parkja

Pest

Tura

2194

Park utca 37.

+36 28 799 130

szövetkezeti

0.0

12.0

19.601822026800000000

47.604437104700000000

Tizenkét hektáros park közepén áll az egyemeletes, összetett alaprajzú épület.

helyi jelentőségű

A község közepét elfoglaló hatalmas őspark közepén áll az eklektikus stílusú, soktornyú kastély, mely Ybl Miklós tervei alapján épült 1883-ban. Német, majd szovjet főhadiszállás volt, később kórház. Az államosítás után iskola lett, ma magánkézben van. Falaihoz négyszög-kupolás pálmaház csatlakozik. Az épülettömb előtt nyitott kocsifelhajtó van, mely felett a Schossberger család bárói címere található. A megrendelő kívánságára, festői hatásra törekedve az építész franciás neoreneszánsz stílusban tervezte meg a kastélyt. A magas tetőzetet padlásablakokkal és hosszú kéményekkel díszítették. A belső folyosók és termek olasz jellegűek, donga- és keresztboltozatos kiképzésűek. Az enteriőr egyesek szerint a szintén Ybl által tervezett budapesti operaház belső terének kísérletéül szolgált. A változatos tömegű, festői megjelenésű egyemeletes épület meredek, magas tetőivel, kupoláival a francia reneszánsz kastélyokra emlékeztet. A kastély külső megjelenése az építés óta nem módosult, 1958 óta műemléki védettség alatt áll. Külön figyelmet érdemel: a tetőt borító természetes pala, mely eredeti francia pala; és az épület festőiségét adó magas téglakémények, kovácsoltvas díszrácsok, tornyok, díszbádog csúcsdíszek, tetőablakok. A főépülethez 2 henger alakú torony és a pálmaház csatlakozik. A déli homlokzathoz csatlakozó toronyban a csigalépcső kapott helyet, ezen keresztül lehet megközelíteni az épületet pincétől a padlásig. Az é-i oldalon lévő torony legtetején az említett szélzászlóban 1883 olvasható, alatta óratorony kőbábokkal határolt terasszal, a földszinten árkádos, kőbabás terasszal. A kocsialáhajtón át, a főbejáraton áthaladva a keresztboltozatos előcsarnokba jutunk, ehhez kapcsolódik a központi csarnok, melynek emeleti galériáját boltívek támasztja alá. A központi csarnok köré szerveződött a társasági élet színtere, úgymint könyvtár, ebédlő, szalonok, biliárdterem. Az emeletre a központi csarnoktól négy dór oszloppal elválasztott balluszteres korlátos, festett mennyezetű főlépcsőn juthatunk, itt régen a család szobái, míg a tetőtérben a belső személyzet szobái voltak. Ybl Miklós nagy hangsúlyt fektetett a fényhatásokra: az emelet felett a négyzetes, vaskeretű kazettákban színes üveg volt, ezt 8, tükörrel bélelt fénycsatornán át érkező súrolt fény világította meg. A kápolnák hatás át idéző Pálmaházba a földszinti folyosón elindulva 4 apszisos kupolás térbe érkezünk. Itt dísznövényeket tartottak, a kupolás terek közepén 3 szökőkút volt. A Pálmaház vaskazettás, boltíves ablakai szintén kiemelkedőek, kör alakú ablakaiban ólombetétes üvegek voltak, melyeken állatalakokat lehetett felfedezni. A kastéllyal szinte egy időben épült az Operaház, melynek belső terei, díszítőfestései visszaköszönnek. A központi csarnok boltíveit, a Pálmaházat növényi ornamentikájú festés, a lépcsőház kazettás mennyezetét, a tetőtéri szintet groteszk díszítőfestés emeli ki, amit Scholz Róbert, az Operaház oldallépcsőjének falfestője készített. Az 50 év élettartamú festés maradványai ma még láthatóak. Az épület egyediségének további jellemzője, hogy korának összes technikai vívmányát magában foglalta. Az eredetileg 98 helységből álló épületben volt pl. étellift, központi fűtés, villanyáram, vízvezeték, minden szinten fürdőszoba, a falak között 30 cm-es légréteg szolgált szigetelésül, a kandallókürtők pedig a szellőzést biztosították.

mûemlékileg védett

7396 [7474]

nincs védettség