63423

Vásárhelyi-Bréda-Bánhidy-kastély

Békés

Lökösháza

Bréda-major

5743

(30) 206 2222

önkormányzati

0.0

9.0

21.240392009500000000

46.449096828100000000

A park jelenlegi növényállományából következtethetünk az egykori fajgazdag növényvilágra. Összesen 46 idősebb faegyedet láthatunk, ebből 15 kocsányos tölgy, 8 ostorfa, 5 vadgesztenye, 5 hárs, 4 platán, 4 ezüst juhar, 2 erdeifenyő, 1 piramis tölgy, 1 szomorú akác, 1 fehér akác. A tölgyfák törzskerülete 2,0- 3,5 m, életkoruk 100-120 év között változik. Sajnos az utóbbi időben a kastély állaga nagyon sokat romlott. A park szélén egy kétszintes régi magtárépület még elég jó állapotban van. Jelenlegi területe 9,1 ha. A kastélykert helyi jelentőségű védett természeti terület.

értékes

A Bréda-majorban áll a Vásárhelyi János Arad megyei alispán által egy kisebb homokdombra 1810-ben építtetett, és az óta részben átalakított klasszicista stílusú Vásárhelyi-Bréda kastély, hajdan igen rendezett, ma elhanyagolt parkjával. A szakemberek szerint az olaszországi vicenzai Villa Capra mintájára emeltette az építtető. Egyes feltételezések amellett szólnak, hogy Pollack Mihály volt a tervezője. A toszkán oszlopos, oromzatos timpanon a hatalmas fák között igen szép látványt nyújt. Az épület jelenleg magántulajdonban van, így nem látogatható. A Lökösháza előtti úton balra, egy körülbelül 600 m-es bekötőúton kell bemenni a Bréda-majorban álló kastélyig. Itt található a valószínűleg 1810 körül Vásárhelyi János, Arad vármegye alispánja által építtetett kastély, amelyet A. Palladio által művelt reneszánsz stílusnak megfelelően alakítottak ki. A kastély történetéről csak keveset lehet tudni. Lökösháza területét 1725-ben kapta meg a császári lovastiszt, Edelspacher Zsigmond. Nőági örököse, Bánhidy János 1770-ben a velencei patrícius család leányát, Capetta Krisztina Annát vette feleségül. A velencei asszony veje, Vásárhelyi János építtette a Bréda-kastélyt. Hogy mikor? A pontos dátum nem ismert, 1810 tájára valószínűsítik a szakemberek. Az építtető feleségének ösztönzésére a kastély Andréa Palladio építész vicenzai Villa Rotondájának majdnem hű másolata lett. Szintén feltételezés, hogy a Bréda-kastély talán Pollack Mihály műve. A kastélynak a második világháború után több tulajdonosa is volt. A reneszánsz új életet lehelt a régi formákba, amelynek egyik jellegzetessége a szabályos formák alkalmazása. Ez a kastély négyzet alaprajzú, négy irányban szimmetrikusan kialakított homlokzattal épült.

mûemlékileg védett

797 [2502]

helyi védettségû terület

2/1989. (VI.22.) Tr.