28922

Cziráky-kastély és kertje

Fejér

Lovasberény

8093

Vörösmarty u., park tér.

+36 20 573 1897

ismeretlen

0.0

179.0

18.544427027100000000

47.313463868600000000

A kastély körüli térség angolkerté alakítását1804-ben kezdte gr. Cziráky Antal. Fényes korában (1850 táján) még a szőlőhegy is a park része volt. Több leírás említ 2 különösen szép régi hársfát a kastély főbejárata előtt (ezek már nincsenek). Jelenleg esetleges képet mutat. Faállományát a II. világháború után kiirtották, de itt-ott még most is hatalmas ősfák állnak, füves területét gondozzák. Legnagyobb fája egy 412 cm-es törzskörméretű fekete dió. Hajdani kerítését elhordták az "oroszlános kapu" 2 kőoroszlánja magában áll, az un. "keszegkapu" nyoma sem látható. A kastély mögött egy "L" alakú, hajdani épület maradványai állnak. Jelenlegi területe 179 ha.

rendkívül értékes

A kastély építéstörténete a XVII. századig nyúlik vissza. Mai alakját, klasszikus formáját az 1804 és 1810 közötti felújítás során nyerte el. Az épület tervezését Hild Józsefnek tulajdonítják. Kertje 1794-ben készült el. A tudományt és művelődést támogató, kiváló gazdálkodást folytató Cziráky család Fejér megye egyik legszebb kastélyát varázsolta az ősi, Buzlayak idejéből származó udvarház helyére. A falu nyugati szélén (Székesfehérvár felől érkezve az út bal oldalán) álló kastély oromzatán a Cziráky- és az Illésházy-címer látható. A gazdagon díszített, ión oszloprend mögött nyíló bejárata a tágas előcsarnokba vezet, felette az emeleten díszterem található, dekoratív falfestéssel. A portikusz alatt mitológiai domborművek láthatóak. Az épület mai formája az 1700-as évek közepétől több periódusban alakult ki. Az U alakú, egyemeletes főépület 1804-10 között a székesfehérvári Rieder Jakab tervei alapján klasszicista stílusban épült fel. A két oldalszárny ma is őrzi apja, Rieder János keze nyomát 1763-67-ből. Az utolsó átalakítás a XIX. század közepén történt, és Ybl Miklós nevéhez fűződik. Ekkor az udvari szárnyakat és a hátsó sarokpavilonokat építették át, és korszerű technikai megoldásokkal látták el. Az átalakításoknak köszönhetően a kastély a XX. században is kielégítette az igényeket. Az ekkor kialakult, kitűnő akusztikájú belső udvar ma hangversenyek, zenés előadások színhelye, termeiben pedig időszakos kiállításokat rendeznek. A kastély 1945 után bekövetkező pusztulását elsősorban a gondatlanság és az elhanyagoltság okozta. A pompás adottságú épület felújítását és méltó hasznosítását a Cziráky-kastély Műemléki Alapítvány vállalta. A község szélén átmenő út mentén, erősen csonkított, de még mindig elég nagy területen fekszik a park, benne a kastély, mellette a kápolna. A kastélyparkban áll az "U" konfigurációjú klasszicista stílusú épület, főhomlokzatával Kossuth Lajos u. tengelye felé. Középrésze és az oldalszárnyak végei egyemeletesek, különben földszintes, helyenként pincével. Tömeg képzése és részletei alapján az un. Palatinusz típusú kastélyok közé sorolható. Tájba helyezése, tömegarányai, finom architektúrája megkapó. Tömege és homlokzatai egységes hatásúak és szimmetriára törekvők. Főhomlokzata 5-3-5 ritmusú, uralkodó motívum a két szintet átfogó, 4 jón oszlopos portikusz, díszes timpanonjában Cziráky Illésházy címer. Az oszlopcsarnok hátfalán mitológiai jellegű dombormű sorozat, alatta 3 hatalmas, félköríves záródású ajtó. Az emeleten kisebb és hangsúlytalan ablakok, jelezve az emeleti szint intimebb voltát. Kő ablakkeretek, szemöldökök és könyöklők, konzolos főpárkány. Hasonló az oldalszárnyak ablakrendszere is, és a belső homlokzatok képe is egységes, beleértve a középszárny igényesebb kialakítását. Kissé szokatlan e stíluson belül a "kettős" födél (Manzard jellegű) még ha nem is barokk arányú és formájú. A kastélypark egykor 120 ha területéből a jelenleg védett hrsz-on elterült terület kb. 4,5 ha. Sajnálatos hogy a megmaradt rész sem egységes, normális idom, hanem egy lakás és egy üzlet részére külön-külön hrsz-on kihasították belőle a park egy részét.

mûemlékileg védett

1716 [3672]

nincs védettség