47779

0.0

rendkívül értékes

Fejér

ismeretlen

Csurgót, a gróf Károlyi család 1836-tól bérelte a báró Perényiektől, majd 1853-ban vásárlás útján végleg a Károlyiak birtokába került az uradalom. A mai kastély helyén már 1786 elott felépített a korábbi tulajdonos, Perényi Ignác báró egy barokk kastélyt, melyet a Károlyiak megbízásából Heinrich Koch bécsi építész alakított át. Az addig L-alakú épület akkor kapta mai U-alakú formáját. A kastély főépülete egyemeletes lett, a díszudvart közrefogó mellékszárnyak földszintesek, a szárnyvégekre emeletes pavilonok kerültek. Az átalakítások 1844 és1854 között zajlottak, a munkálatokat Ybl Miklós felügyelte. A kastélyt 1877-ben Károlyi Viktor örökölte, majd 1888-ban Károlyi Gyulának, a Magyar Vöröskereszt Egylet szervezőjének és első elnökének tulajdonába került. Utána Károlyi József Fejér vármegye és Székesfehérvár főispánja, országgyűlési képviselője következett a tulajdonosok sorában. A kastély 1910 körüli átépítése és korszerűsítése is az ő nevéhez fűződik. A félkörívesen kiemelkedő könyvtárterem ekkor került az udvari homlokzat rizalitjára. Az uradalom utolsó birtokosa Károlyi István volt, a II. világháború alatt a budapesti Madách Színház alapító-tulajdonosa. 1945-ben a kastélyt államosították, az ötvenes évek közepétől a hetvenes évekig gyermekotthon működött falai között. Ekkorra karbantartás hiányában életveszélyessé vált az épület. Az állami tulajdonú épületet a Műemlékek Állami Gondnoksága folyamatosan újította fel. A község nyugati szélén enyhe emelkedésen, parkban álló, "U" alaprajzú, cour d' honneur-ös elrendezésű klasszicista kastély. A nyugati oldalszárnyon a kápolna fölött torony, melynek eredetileg volt négy fiatornya és balusztrádos mellvédje, jelenleg hiányzik. A délkeleti sarkon öt tengely szélességű díszes öntöttvas veranda, előtte kőbalusztrádos parterre.

18.265800010300000000

47.286516676000000000

114/1976. (VII.28.) VB. hat.

helyi védettségû terület

8052

50.0

A kastélyt tájképi kert övezi, mesterséges tóval, a tóban szigettel. A tavat ősi forrás táplálta, ami a parkban mesterséges patakként kanyargott a tóig, fölötte kisebb hidak ívelnek át. A település is erről a csurgó forrásról kapta a nevét, ami bányászat miatt sajnos a 60-as évek elején elapadt. A kastélyból és kertjéből szép látványként jelenik meg a Vértes hegyvonulata. A kertben a kastély közelében szép sziklakert épült, hűtőző, fürdőmedence és egy korinthoszi oszlopon volt a magyarság "szent állata", a turulmadár. Sajnos ez utóbbiak a háborúban, illetve az utána következő évtizedekben erősen sérültek. Megmaradt viszont a nyugati irányra nyíló díszudvar közepén a gyönyörű díszkút a medencével. A kút rézből készült olasz munka, a barokk kúttál fölött kis Puttóval, egy szőlőfürtből nyomja ki kezével a szőlőlevet. Nagyon szép teraszos kert épült déli irányban, széles gránitlépcsővel, kőpadokkal. A terasz fölött az országban egyedülálló, fémből készült díszes tetőzet van. Megmaradtak a kastély szép díszkapui, sajnos sérülten és megmaradt értékes, szép növényállománya. A kertben található még egy magas kőris (516 cm), vadgesztenye (408 cm), nagylevelű hárs (435 cm), jegenyefenyő (430 cm) törzskörméretekkel. Jelenlegi területe 50,7 ha. A kastélykert helyi jelentőségű védett természeti terület.

Károlyi-kastélypark

mûemlékileg védett

1648 [3637]

36213110426

Fehérvárcsurgó

Petõfi Sándor utca 2.