82558

Károlyi-kastély és kertje

Heves

Parádsasvár

3242

Kossuth u. 1.

06-30/424-4444

szövetkezeti

0.0

2.0

19.985271008400000000

47.911687095400000000

A park építése 1883-ban kezdődött igen nagy területen, 126 katasztrális holdon. A parádi műút elágazásánál, a völgy bejáratában épített kastélyt valamikor két patak fogta közre mintegy húsz katasztrális hold kiterjedésű parkban. 1945 után a park alsó részén vezették át a műutat, s az erdőbe nyúló park területét minden oldalról megnyirbálták, így jelenleg 3,5 katasztrális hold kiterjedésű. Ezt a megmaradt részt gondosan kezelik. Faállománya több mint százéves. Szálegyenes luc, fekete- és erdeifenyő-óriások mellett egyetlen selyemfenyője talán a legnagyobb hazánkban. A parádsasvári kastélyt Károlyi Gyula a fiának, Mihály grófnak szánta vadászkastélynak. Ezért vele szemben felépíttette Ybl tervei alapján az uradalmi fővadász házát, mely ma étterem. A kastély körül 1878-ban 4872 katasztrális hold erdőt bekerítettek, hogy a betelepített szarvasokat megóvják. Károlyi Gyula tenyésztett a Mátrában vadaskertben először szarvast. Később az itteni gímszarvasokból a család bistei (Zemplén) és selmeci (Hont) vadasába telepítettek. A vadaskert szarvasállománya 1888-ban 424 darab volt. Az 1900-as évek elején muflont is telepítettek, amely meghonosodott. A rendszeres vadászatok céljából a vadaskert területén vadásztanyák épültek. A korra jellemző, hogy az épületek közelében ápolt, alakított fa- és bokorsorok, kompozíciók a francia stílusú kertépítést, a távolabbi területek a természetes erdőhöz közeli tájképi kertet az angol parképítészeti stílust követték. Minden kornak voltak divatfái. A fasoroknál a vadgesztenye, más néven bokrétafa. (Az erdőhöz közel álló gesztenyefák termését ősszel szívesen fogyasztották a szarvasok, őzek). A platánok közül a juharlevelű platán is igen kedvelt. Szép külleme mellett gyors növekedése miatt is kedvelték. A századfordulótól kezdve egyre több fenyőfélét telepítettek. Évtizedek múltán is érezni a kertépítő mesterek alkotó szellemét. Ki volt ő? Talán a szomszédos Recsken arborétumot létesítő és örök álmát a recski temetőben alvó Jámbor Vilmos? A tanítványa Tarjáni? Nem tudjuk, de a lényeg, hogy a park él. A közel 100 éves egyedek jól megférnek a 30-40 éves fiatalokkal. A hűvös, párás mikroklímában a cukorsüveg-fenyők (alakjuk valóban a cukorsüveghez hasonlít) szép, egészséges példányai, az ugyancsak dekoratív távoli vendég, a kolorádófenyő - tobozai külön esztétikai élményt nyújtanak -, a hamisciprusok társaságában télen üde képet kölcsönöznek a tájnak. A 60-as években jelentek meg parkjainkban és itt is találhatók a pici, 5-6 cm-es tobozaikkal feltűnő szerb lucfenyők, amelyek vadon csak a Drina völgyében élnek és akár a 30 m-es magasságot is elérhetik. A park gazdag madárvilága mellett a gyerekek kedvence, az itt nem ritka játékos mókus. Jellegzetes, trapéz alakzatú nyomképe a hóban bizonyítja, hogy nem alszik téli álmot. A park szomszédságában található az Ybl Miklós tervei után épített Cifra-istálló. A volt uradalmi épületben kocsimúzeum és méntelep található. A vörös márványból készült jászol mutatja, hogy itt a lovak is "jól éltek".

rendkívül értékes

A Parádsasvárra vezető út mellett lévő parkban három, egymáshoz lazán kapcsolódó épületből, egy udvar három oldalán U alakban emelkedő épületszárnyakból álló együttes a francia reneszánsz építészetet idézi. Az U alak egyik szára egy L alaprajzú, földszintes gazdasági épület, mely a patakvölgy felé eső szakaszon azonban kétszintes; másik szára a tulajdonképpeni kastély: téglalap alaprajzú, főhomlokzatán két sarokrizalittal, a rizalitok között elhelyezkedő nyitott terasszal, a D-i rizalithoz kapcsolódó négyzetes s az ehhez tartozó kör alaprajzú (lépcső-) toronnyal. Egyemeletes, tetőtere beépített. A téglány alaprajzú, kétszintes, beépített padlásterű főépület tömegéből négyzetes alaprajzú, legfelső emeletén loggiás torony és egy kisebb, kör alaprajzú lépcsőtorony emelkedik ki. A homlokzatot változatos kiülésű, kapcsolt ikerablakokkal megnyitott, a tetőszerkezetben harántirányú nyeregtetővel kiemelt rizalitok tagolják, melyek közt nyitott, kőmellvédes terasz húzódik. A főbejárat dór fejezetes pilaszterekkel tagolt, magas attikával hangsúlyozott kapurizalitban kapott helyet. A kapuszárnyak fölötti lunettában a Károlyi és Zichy család címere van. A kerek lépcsőtoronyból a park felé kváderezett keretezésű, félköríves kapu nyílik, zárókövén a Károlyi címerrel. A főépület a szemben álló gazdasági épülettel és a két épületet összekötő, pergolás épületrészekkel és középen kétszintes pavilonnal hangsúlyozott szárnnyal egy udvart fog közre. A három épületrész udvari homlokzatát a klasszicista fürdőházból megőrzött dór oszlopos, fedett folyosó kíséri. A főépület udvarra néző homlokzatán a hármas ikerablak alatt terrakotta, koronás grófi címer és 1882-es évszám látható. Az épületek megjelenését terméskövet idéző lábazat felett vörös tégla falszövet és a vakolatból kialakított sarokarmírozás, illetve ablak-és ajtókeretezés határozza meg. Belsőben eredeti lépcsőház, földszinten kandalló. A parádi felső, majd sasvári kastély gr. Károlyi Györgyné született g r. Zichy Karoline építtette (építész: Ybl Miklós).

mûemlékileg védett

8749 [5819]

180/TK/85

tájvédelmi körzet