3892

Petrovszky-(Jeszenszky) kastély

Baranya

Bükkösd

7682

Kossuth u. 34.

nem ismert

önkormányzati

0.0

7.0

17.991912543700000000

46.106417049800000000

A 4 hektáros a patak hosszában elnyúló angol kert. A kastély előtt mozgalmas előkert található, örökzöldekkel, fenyőkkel, öreg fákkal. A parkon belül kisebb tó terül el, mellyet a patak táplál. A bekerített parkon túl, a templom felé is régi növényegyüttes látható, mely egy régi, nagyobb parkra utal. Sajnos az utóbbi években igen megfogyatkozott az idős fák száma. A kert legnagyobb fája egy 511 cm-es törzskörméretű japánakác. Jelenlegi területe 7,9 ha.

helyi jelentőségű

A településen két kastélyt is találni. A Petrovszky-kastélyt Petrovszky Zsigmond építtette 1786-ban az írásos emlékek alapján. Ugyanakkor szintén hiteles adatok szerint egyes kutatók úgy vélik, hogy a kastélyt Horváth Dániel építtette vejének, P. Józsefnek és leányának, Horváth Krisztinának. A kastély barokk stílusú, U-alakú. A késői barokk jegyeit viseli magán, sőt, egyes részei már copf-jelleget is mutatnak. Az épület főkapuja feletti erkély hermákra támaszkodik. Háromtengelyes, oromzatos és manzárdtetős középső része kiemelkedő. Egyedülálló az oldalszárnyakhoz képest nagy tömege miatt, amely tipikusan barokkos. A Mária Terézia-kori kastélyok mintáját követi az emeleti dísztermet megvilágító hármas ablakok megemelt magassága. Az épület Fischer von Eriach (Mária Terézia híres építésze) terve szerint készült. Az itt élő idős emberek szerint a kastély egyik ura (egyik Jeszenszky Ferenc) igen szeretett kártyázni, hazardírozni. Egy alkalommal, amikor a kártyajáték során igen jelentős összeget veszített, (pénz hiányában), azzal elégítette ki adósságát, hogy a kastély néhány ablakát fizetségül befalaztatta. Máig látszanak ezeknek az ablakoknak a helyei az épület főbejárati homlokzatában. A kastély az államosításig a mindenkori Jeszenszkyek tulajdona volt. Utolsó ura (úrnője) az 1919-ben elhunyt Jeszenszky Ferenc Jenő özvegye, Kántorjánosi Mándy Thyra, ki férje halála óta vezette a gazdálkodást. 1953-tól leánynevelő otthonként működött. 1971 óta koedukált (egy 1996-os brosúrában olvashatjuk, hogy az épület állaga a megyei nevelőotthonok közt a legrosszabb). Az épületet 1982-ben felújították ugyan a Műemléki Felügyelőség ellenőrzésével, azonban más nagyobb karbantartási munkálatokat nem végeztek azóta a kastély állagmegóvása érdekében. 1982-ben a földszinti átjárókat márvány burkolattal fedték be, a külső homlokzat felújításra is sor került. 1997-ben a Baranya Megyei Közgyűlés határozata alapján (a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézettel közösen) a nevelőotthont felszámolták. Ma magánkézben van.

mûemlékileg védett

250 [1372]

nincs védettség