26191

Bezerédj-kastély és parkja

Vas

Zsennye

9766

Szabadság tér 3.

+36 94 379-017

szövetkezeti

0.0

17.0

16.825684677000000000

47.108524128200000000

A park kialakítását már a 14. század közepén megkezdte Sennyei Ferenc, aki a Nádasdyak Pozsonyból hozatott növényanyagából Zsennyére is telepített. Még ma is él néhány kislevelű hárs-matuzsálem ebből az időből, melyeknek törzsátmérője a 2 métert is eléri. A kastély 1829-ben került a Bezerédj család birtokába. 1830-40 között Bezerédj Elek - valószínűleg angliai botanikai tanulmányainak hatására - alakította ki a park maihoz hasonló tájképi jellegét. A terület egy része angol tájképi stílusú kert lett, másik részén meghagyták az eredeti ártéri ligeterdőt, s a park természetes határa a bővizű Sorok-patak lett. A II. világháború sok kárt okozott benne, mintegy 500 fát kivágtak. Ennek ellenére a park képét ma is az idős, nagyrészt őshonos fák határozzák meg, közöttük tágas tisztásokkal. Nagy számú idős példányt találunk, az 1 méteres törzsvastagságot csaknem 100 faegyed eléri. A közelben található hazánk legidősebbnek és legnagyobbnak tartott, védett kocsányos tölgye: az "ezeréves fa". 1953 óta a kastélyban alkotóház működik. Közúton a középkori eredetű Zsenynye Szombathelytől a 87. számú főúton, Budapest felől a 8. számú főút kámi leágazásától Rumon keresztül érhető el. A település legősibb épülete a műemlék jellegű kastély (Szabadság tér 3.), mely ma a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány Alkotóháza. A kastély építtetője a Sennyei család volt. Az épület eredeti középkori magját a 16-17. században későreneszánsz és barokk stílusban többször bővítették. A kastély 1829-től a Bezerédj család birtokába került. Az utolsó bővítést és emeletráépítést már Bezerédj Antal végeztette a kor ízlésének megfelelően romantikus stílusban. A kastélypark a valamikori Rába ártér tölgy-kőris-szilligeterdő területén létesült. A 16. század közepén a kastély akkori tulajdonosa, a Sárváron Nádasdy Tamás udvaránál szolgálatot teljesítő Sennyei Ferenc kezdett a park kialakításához. Így a Nádasdyak által Pozsonyból hozatott növényanyagból Zsennyére is került. Bezerédj Elek, aki 1830-1840 között botanikai tanulmányokat folytatott Angliában, otthonába visszatérve haladéktalanul mai formájára alakította át a parkot. Az ötletet valószínű, az Angliában látottak váltották ki. A park egy része angol stílusú táj kert lett, a másik részén megmaradt az eredeti ártéri ligeterdő. Ennek méretes kocsányos tölgy példányaiból ma is találunk néhányat a parkban. A kertalakító Bezerédj leánya, Emma is változtatott a parkon, hárs- és diófasorokat telepített, ezek nyomai ma is láthatók. A második világháború következtében jelentősen károsodott a kastély és a park növényállománya is. Erősen megfogyatkozott a faállomány, mintegy 500 fát kivágtak. Szerencsére a pusztítás nyomait újabb telepítésekkel igyekeztek eltüntetni. A kastély és a park 1953-ban a Képzőművészeti Alap tulajdonába került, azóta alkotóházként működik. A parkban jelenleg több mint 300 fás szárú növény található, amelyből mintegy 30 a tűlevelű fajok száma. A meglévő növények közül legméretesebbek a kocsányos tölgyek, közöttük 2 m-t meghaladó törzsátmérőjűek is vannak. Érdekessége a 308 cm-es törzsátmérőjű amerikai ámbrafa. Az utóbbi évek nyári szárazsága és a talajvízszint süllyedése nem maradt következmények nélkül, a fáknál erőteljes csúcsszáradás mutatkozik. A park jelentős méretű fáihoz tartoznak a 110 cm törzsátmérőt meghaladó vérbükkök, a 130 cm törzsátmérőnél vastagabb ezüst hársak, egy 190 cm törzsátmérőnél vastagabb kislevelű hárs, valamint a 95 cm törzsátmérőjű nemes jegenyefenyő. Valószínűleg itt található az ország legvastagabb vasfája, törzsátmérője 105 cm, de meg kell említeni a 90 cm törzsátmérőjű ritka ámbrafát is. A park lágy szárú virágos és geofiton aljnövényzete is igen gazdag, köztük ritka, védett növények (sárgaliliom, állítólag Teleki-virág, valamint téltemető, nyári tőzike stb.) is előfordulnak. A park gazdag növényállományáról több neves botanikus, köztük Papp József (1970), Szépréthy Tibor (1990), dr. Tóth József (1993) készítettek növénykatasztert. A park a jelenlegi anyagi lehetőségekhez képest megfelelően gondozott, korlátozottan látogatható.

rendkívül értékes

A Sennyei-Bezerédj-kastély helyén már a 13. században a templomos lovagok kolostora állt. Ezt késő reneszánsz, majd barokk stílusban építették át. Az utolsó átalakítást 1870-ben Bezerédj Antal végeztette romantikus stílusban.

mûemlékileg védett

8139 [9518]

helyi védettségû terület

253/1957. OTT hat.