48176

Festetich-kastély parkja

Fejér

Dég

8135

Hunyadi János út 1.

06 70 951 7180

ismeretlen

0.0

359.0

18.435519034300000000

46.874428291800000000

A kastélypark további két jellegzetes műemléke az 1772-ben épített, úgynevezett kiskastély, valamint a szigeten található vörös-fehér díszítésű "Holland-ház", A "Holland-ház" két részből áll, éspedig a kétszintes főépületből és az ehhez merőlegesen csatlakozó földszintes szárnyból. A helyiek elmondása szerint az épület a grófné számára épült, aki tüdőbajos volt. Akkoriban úgy tartották, hogy egy tehénistálló ammóniadús levegője meggyógyíthatja egy tüdőbajos betegségét. Ezért a grófné az istálló emeletén lakott. A szigetet hangulatos fahíd köti össze a kastélyparkkal. Az eliszaposodott tavat 1981-ben hidromechanizációs módszerrel kotorták. Ez az eljárás megkímélte a védett vízinövényeket. A kastély eredeti területéhez tartozik az 1820-1830 között angol kertépítészeti stílusban kialakított tájképi park. A kastély a park legmagasabb pontján helyezkedik el, a járórézsű a lejtős nagyrétben folytatódik. Jelenleg futballpálya található itt. A rét alatt terül el a tóvá kiszélesített és kimélyített három vízfolyás medre, az elkanyarodó Bozót-patak, a Bogárdi- és az Etelka-vízfolyás, Az Etelka-vízfolyás jellegzetes elvezető csatornájának nyomai ma is fellelhetők. A park útjai ligeteket, tisztásokat, belső kerteket érintettek. A tó partján is sétány vezetett, nyomvonalainak egy része ma is megvan. A kastély főhomlokzatától balra barokkos belső kertet alakítottak ki. A süllyesztett rózsakert mellett a megye valószínűleg legöregebb japánakácát találjuk. A tó partján egy tekintélyes méretű kislevelű hársfa áll. A kastélypark fái három csoportba sorolhatók. A közel 150 éves példányok a múlt századból származnak, a második csoporthoz tartozókat e század elején, a legfiatalabb korosztályhoz tartozókat a második világháború után ültették. A park ápolt és gondozott része, az utak kavicsolásának rendben tartása a nevelőotthon lakóit dicsérik. A tó mögötti oldalon gazdasági rendeltetésű telepített lucfenyőállomány van, mely a park keleti részén az Etelka-vízfolyásig húzódik. A parkban közel 45 lombos és 10 fenyőfafaj található, közülük külön ki kell emelni hat darab 3- 5 m törzskerületű, lenyűgöző méretű kocsányos tölgyet. Említést érdemlő fafajok: páfrányfenyő, fekete fenyő (300 és 340 cm törzskörmérettel) liliomfa, fekete eperfa, kocsányos tölgy (501 és 507 cm-es törzskörmérettel) (piramistölgy), szivarfa, júdásfa, japánakác (412 és 479 cm-es törzskörmérettel) csörgőfa, magas kőris csüngő változata, fehér, fekete és szürke nyár, keleti platán, fehér fűz, erdeifenyő, lucfenyő, simafenyő, közönséges babér, tűztövis, magyar mahónia, közönséges puszpáng. Sok lágyszárú növényfaj is tenyészik a parkban. A terület látogatására engedélyt a nevelőotthon igazgatójától kell kérni. Jelenlegi területe 359 ha. A kastélykert helyi jelentőségű védett természeti terület.

rendkívül értékes

A Balaton felé húzódó dúsan termő vidéken, vizek szaggatta tájban építette Pollack Mihály a magyar klasszicizmus egyik legkorábbi (1815-1819), legszebb kastélyát ott, ahol az Etelka víz a Bozót-patakkal találkozik az ún. Dégi süllyedékben, a Mezőföldön. A kastély kitűnő tájba helyezése az építész-kertépítész érdeme. Birtokosai a nagymúltú Tolnai Festetics család tagjai voltak, oldalági leszármazottai azoknak, akik hazánknak a Keszthelyi Georgikont alapító Festetics Györgyöt is adták. A természettel való kapcsolata olyan csodálatos, amire kevés példa található. Magyarázata az, hogy Pollack Mihály megtanulta, a kastélyépületet a klasszicizmus stílusigénye szerint az angol-kerttel együtt kell megtervezni. A falu közepén átfolyik a Bozót-patak, amelynek hídján keresztülhaladva a református templom, majd a római katolikus templom tűnik fel. Ez utóbbit is Pollack Mihály tervezte. Mindkettő a tájképi kert látványának része. Gróf Festetics György építtette 1810-1823 között az U alakú, közép-és sarokrizalitos klasszicista stílusú kastélyt, amelyet a kor kiváló építésze, Pollack Mihály tervezett. (A kastély műemlék.). A szép, klasszicista műemlék impozáns tömegével és harmonikus arányaival tűnik ki. Ékessége az oszlopos, oromzatos előcsarnok. Különösen szép ovális alaprajzú, félkörívű fülkékkel bővített, tükrökkel borított díszterme, amely rendhagyó módon, a kastély bal oldalszárnyában foglal helyet. A kastélyban jelenleg múzeum működik. A Festeticseknek egy szerény késő barokk kúriájuk is van a településen.

mûemlékileg védett

1677 [3602]

helyi védettségû terület

115/1976. (VII.28.) VB. hat.