74594

0.0

rendkívül értékes

Győr-Moson-Sopron

ismeretlen

Cziráky Dénes IV. Bélának tett szolgálataiért kapott birtokokat a királytól. Cziráky letelepedett a birtokon és a települést róla Dénesfalvának nevezték el. Dénes udvarháza nem állhatott a mai park akkor még árvízjárta területén. A mai kastély elődjének építkezési idejét nem ismerjük, de arról tudunk, hogy az 1600-as évek elején már a mai kastély elődjét egyemeletesre építették át. 1683-ban a Bécs ellen vonuló törökök az egész falut megsemmisítették. Az újratelepülés 1728-ban kezdődött, de a Cziráky család csak 1759-ben szerezte vissza tulajdonjogát. A kastély építéstörténete még nem tisztázott eléggé. Feltehetően Hild József az 1830-as években egy már korábban is meglévő kastélyt épített át klasszicista stílusban. Történelmi érdekesség, hogy a dénesfai kastélytól néhány km-re landolt 1921-ben a száműzött IV Károly, aki ekkor másodszor és ismét sikertelenül kísérelte meg a visszatérést.

17.036973711000000000

47.454161795800000000

708/1959. OTT hat.

helyi védettségû terület

9365

50.0

A katonai térképek bizonysága szerint a tájképi kertnek is volt előzménye. Míg a II. katonai térképen (1823-66) még geometrikus elrendezésű kert látható, addig a III. katonai felmérésen (1872-84) már kivehető a tájképi kert laza útvonalvezetése, a mesterséges tó és a melléképületek is. A kastélyegyüttes a Répce árterében fekszik, a községen belül. A tájképi park alapját is a tölgy-kőris-szil ligeterdő legszebb megmaradt darabjai képviselték. Ezután kezdtek platánokat és az 1860-as évektől Észak-Amerikából származó fenyőféléket betelepíteni. A nagyobb ültetések 1910 körül befejeződtek. A festői kastélyparkban számtalan értékes szobor, pad, kút és még köralaprajzú kerti ház is található. Ezek egy része mára lepusztult állapotba került. Az egykori pleasure-ground tuja és buxus kiültetése nyomokban sem fellelhető. A hajdan 40 holdas park mostanra 21 holdasra zsugorodott. A park értékes növényállományára való tekintettel 1960 óta természetvédelmi terület. Jelenleg a Győr megyei Kórház Ideggyógyintézete található az együttesben. Mivel a legöregebb tölgyfák -mint a szomszédos fás legelőn is - 300-350 évesre becsülhetők, a tulajdonjog visszaszerzésekor a mai park területén is ártéri keményfás tölgy-kőris-szil ligeterdő állhatott. Ennek egyes példányai, csoportjai mindmáig megmaradtak. Eredeti maradt az aljnövényzet is, nagyon gazdag a tavaszi aszpektus: hóvirág, tavaszi tőzike, kék csillagvirág, odvas keltike pompázik itt nagy tömegben. A park kialakítása a XVIII. század utolsó harmadában kezdődött. A XIX. század 30-as és 40-es éveiben új, nagyszabású víz- és tereprendezés keretében a jelenlegi halastó helyéről kitermelt földdel feltöltötték a park kastély körüli részeit, majd felgyorsult a kertépítés is. Valószínűleg már ekkor megkezdődött az első fenyőegzóták telepítése, illetve meghonosítása, ezekből sajnos egyetlen példány sem maradt fenn. Egészen biztosan ekkor ültették el a ma legidősebb platánokat. Fényes Elek 1851-ben már azt írja, hogy Dénesfát "bírja gr. Cziráky Antal, kinek itt szép kastélya s kertje van". Végleges alakját és fajgazdagságát egy másik Antalnak, a kiegyezés után nagykorúvá vált és elődeivel ellentétben inkább birtokain gazdálkodó, politikusi ambíciótól mentes utódnak köszönheti. Ez a Cziráky a kor kertépítési divatjának megfelelően az úgynevezett angol stílusú, tájképi, a természetszerű ligeteket utánzó módon építtette parkját. Előszeretettel alkalmazta az új parktelepítéseknél Magyarországon is egyre inkább elterjedő északamerikai eredetű fenyő- és lomb faegzótákat. Ezek a ma is élő legöregebb példányok a kaliforniai óriás- vagy mamutfenyőknek és a mocsárciprusoknak a múlt század 80-as éveiben ültetett példányai. A park növényanyagának fajgazdagsága, sőt a fajon belüli alakgazdagság a századforduló körül tetőzött. Az I. világháború kezdetére a parképítés lényegében befejeződött. A fás növények jegyzékét összeállító neves kertész-botanikus, Papp József szerint 1959-ben a parkban 41 fenyőfaj, illetve alakváltozat, 128 lombos fa-, cserje- és félcserjefaj volt található. Az eredeti Répce-ártéri fajok közül a kocsányos tölgy (606 cm-es törzskörméretű a legnagyobb), a magas kőris, a mezei szil, a vénic szil, a mézgás éger, a fekete nyár, magyar kőris (562 cm törzskörmérettel) a mezei juhar, a kislevelű hárs és a gyertyán, a Kárpát-medence térségében honosok közül a luc-, az erdei-, a fekete-fenyő, a tiszafa, a kocsánytalan tölgy, a hegyi szil, a szelídgesztenye, a hegyi és a korai juhar, a nyír, a cserszömörce, az aranyeső, a húsos som, a török mogyoró és levélszínváltozatként a vérbükk említhető. Végül néhány egzóta: keleti luc, ezüstfenyő, tengerparti vagy óriásjegenyefenyő, simafenyő, kanadai hemlockfenyő, libanoni cédrus, virginiai boróka, nyugati és keleti tuja, óriás tuja, fehér tölgy, japánakác, tulipánfa, vasfa gazdagítja a szép kertet. Jelenlegi területe 50,2 ha. A kastélykert helyi jelentőségű védett természeti terület.

Cziráky-kastély és parkja

mûemlékileg védett

3593 [4022]

06-96/256-182

Dénesfa

Fõ utca 19.