22344

Dõry-kastély és kertje

Borsod-Abaúj-Zemplén

Girincs

3578

Rákóczi u. 1.

49/459-829

ismeretlen

0.0

3.0

20.981548023600000000

47.967322554000000000

A hangulatos jelenlegi területe 3,7 ha. A korabeli térképen sem látszódik nagyobb kiterjedésű kert. A parkban található egy 442 cm-es törzskörméretű szivarfa és egy 539 cm-es magas kőris.

helyi jelentőségű

Az 1730-as években kezdte a család girincsi kastélyát építeni. A 19. század elejére nyerte el ma is látható formáját. Az 1945 után államosított kastélyban ma Gyógypedagógiai Intézet működik. Kertje védett. Önmagában álló, egyemeletes, teljesen alápincézett, eredetileg téglalap alaprajzú épület, melynek zárt tömbjéhez csatlakozott a négy kétemeletes saroktorony. Bejárata a gazdasági, illetve kiszolgáló épületek által körbefogott udvarról nyílik főhomlokzatának tengelyében, kőkeretes, törtpárkányos keretben. Főhomlokzata 1+7+1 tengelyes. A bejárati középmezőt falsávok és a megnövelt ablakméretek jelzik. Ablakai kereteltek, négyszögletesek. Hátsó kertjére kis terasz nyílik, a félemelet magasságában. A hátsó tornyokból még kettő, két tengelyes, egyemeletes szárny lép ki az udvar felé. A torony sarkait és az épület hátsó részeit falsávok tagolják. Az épületet magas nyeregtető, a tornyokat tört íves bádogsisak fedi. Tetőterét ablakok világítják meg. A főhomlokzatán lévő eredeti ajtót még az eredeti, hatalmas kulcs nyitja. Itt belépve egy boltozatos, széles, folyosószerű előszobába érkezünk, ahonnan jobbra-balra szobák nyílnak, rögtön a bal elsőben még megmaradtak az eredeti fa burkolatok a falakon, és a mennyezeten. A bejárati ajtóval szemben, az előszoba végén van a vörös márvány lépcsősor, mely előbb a félemeletre visz, ahonnan az udvari homlokzat bejárata nyílik, majd még tovább, az emeletre, ahol egy kis fogadószoba mögött következik a nagyterem, kb. 10x6 méteres méreteivel, ebből kétoldalt újabb szobák nyílnak, melyek fedése a nagyteremhez hasonlóan síkfödémes. Itt látható a kastély mindkét megmaradt eredeti kandallója. A kastélyon az évtizedek alatt kisebb átalakításokat végeztek. A kastély egy "különös házasság" révén vált igazán közismertté. Sokan tudják, hogy az itt élő gróf Dőry Katalin és gróf Buttler János 1792-ben kötött házassága az alapja Mikszáth Kálmán (1847-1910) Különös házasság (1900) című regényének. A hihetetlen, ám valós szerelmi legenda egy ártalmatlannak tűnő vendégeskedéssel kezdődött: két sárospataki diák, gróf Buttler János és barátja útban hazafelé betértek Dőry báró házába. A barátságos vendéglátás után ki-ki ment saját útjára, így az ifjú Buttler Bornócra, ahol atyai áldás kíséretében megkérte kedvese kezét. A szerelmes gróf vesztére - korábbi ígéretéhez hűen - ismét meglátogatta a Dőry családot, ahol időközben kiderült a család leányának, Katalinnak a várandósága. Mivel ebben az időben hatalmas szégyen volt lányfejjel gyermeket szülni, az elkeseredett és mindenre elszánt családfő foglyul ejtette Buttler Jánost, és erőszakkal feleségül vetette vele lányát. Buttler gróf hiába próbálta érvényteleníttetni a házasságot, az egyház a hosszú évekig elnyúló jogi huzavona után sem engedett. Végül a gróf megszökött a Dőry-kastélyból.

mûemlékileg védett

1195 [2775]

nincs védettség