Kert neve
Széchenyi kastélypark
Jelenlegi tulajdonos
ismeretlen
Egykori területnagyság ha-ban
0.0
Jelenlegi területnagyság ha-ban
16.0
GPS X koordináta
16.705746689600000000
GPS Y koordináta
47.607988821100000000
Kert leírás
Gróf Széchenyi Antal a Kiscenk mocsaras vidékén álló castellumot az 1750-es években korszerű kastéllyá alakítja át. Ezt a kastélyt fia, Széchenyi Ferenc ismét korszerűsíti 1780-tól. Ebben az időben kezdődött Magyarországon az angolkertek divatja, a barokk kert fokozatosan átalakul, átépítik, a barokk kert falait lebontják, a gazdasági kerteket megszüntetik a falakon belül, a mocsarakat lecsapolják és a kertet mai méretűre bővítik. Az Ikva folyót a kastélyépülettől távolabbi új mederbe terelik. A korábbi mocsaras területeket feltöltik, így lehetővé válik új értékes parkrészek megépítése, új növényfajok és -fajták telepítése. Az Ikva parton fürdőházat építettek és vízmalom volt, pálmaház épült és állatkert. Ezek is új növény- és állatfajták honosítását szolgálták. Különleges récék, ludak, tyúkok, galambok jelentettek élményt. Az kert ún. vízálló rétekben folytatódott, az ott telepített kisebb facsoportok a végtelenbe nyújtották a kert határait. Így ebbe a kompozícióba tartozott a fertőbozi gloriett - a Fertő tó partján ma is áll - és a hársfasor végén épült remeteség is. A szentimentális kerttípushoz igazítottan feliratok ékesítették a kínaias épületet, ami emeletes volt, szórakozó-pihenő hely, de kápolna is volt benne. Az egyik felirat: "Én elvezetlek titeket a magányosságba, a lélek és a szív örömébe." A másik: "Élvezzétek az én nyugalmamat." Gróf Széchenyi István idejében telepítették a ma is látható nagy platánfákat és építtetett korszerű üvegházat, ahol barátait vendégül látta (pl. Deák Ferencet). Fia, Széchenyi Béla (Kelet-Ázsia kutató) és felesége gróf Erdődy Hanna az 1860-70-es években gyűjteményes kertet alakítanak a tájképi kertből, sok újszerű lombhullató és főleg fenyőfa telepítésével. A remetelakot 1827-ben Széchenyi István özvegye restauráltatta, de Széchenyi Béla halála után elbontották és helyére került a ma is látható szép síremlék, kaukázusi fenyőkkel övezve, feleségének, Erdődy Hannának síremléke. A kastély és parkja a II. világháború után igen erősen károsodott. A park nemcsak a "legnagyobb magyar" Széchenyi István emlékét idézi, hanem elődeiét is, akik szintén a haza fejlesztésén fáradoztak. Történeti kertjeink között azért is egyedülálló, mert itt sikerült rekonstruálni korabeli rajzok és mai kutatások segítségével egy hiteles barokk kertet szökőkutakkal, nyírott növényekkel, kővázákkal és -székekkel. Ma helyreállítva az ország legszebb kastélyai közé tartozik, méltó Széchenyi szelleméhez. Látogatható. A mai Nagycenk a korábban is azonos nevű település és Kiscenk összevonásából jött létre. Nagycenk neve összeforrt a Széchényi-család nevével, bár a korábbi Nádasdy-birtok zálogjogon csak 1677-ben került a Széchényi-család tulajdonába. A családi birtokközpont kezdetben Széplakon volt, majd Széchenyi Antal generális - Széchenyi István nagyapja - költözködött át Cenkre, amint a kastélyegyüttes és a park építése ezt lehetővé tette. Az Ikva lapályos árterének kisebb hordalékkúpján épült a kastély és a keményfás tölgy-kőris-szil ligeterdőből alakították ki magát a parkot. A XV-XVII. századból több olyan okleveles adat ismeretes, melyek Cenken, Kiscenken kastély, udvarház létére utalnak, ennek pontos helye azonban nem azonosítható. Széchényi Antal 1750 körül barokk kastélyegyüttes építését tervezte. Az építkezés 1800 nyarára fejeződött be, nyomán az épületegyüttes klasszicista homlokzatot nyert. Széchenyi István Hild Ferdinánd soproni építésszel ismét átépíttette a kastélyt. A ll. világháborúban a kastély súlyos károkat szenvedett. Végleges, méltó felújítása közel egy évtizedig tartott. A kastélypark kialakítását Széchényi Ferenc kezdte meg. A levéltárban három különböző, nagyjából azonos időben készített kertterv található. A kastélyépítéssel egyidőben 1755-61 között valósult meg a kastély-homlokzat előtti részen a francia barokk kert. Jellemzője a szabályozottság és változatosság, célja a reprezentáció, azaz hogy megfelelő keretet és színteret adjon a fogadásoknak, ünnepélyeknek. A francia barokk kertben a tengelyek a figyelmet egy középpontra, a kastélyra és annak építészetileg kiemelt középterére vetítik. E kertrendszer szigorú mértani rendet követ. Középen a díszes, virágos terasz, mellette kétoldalt az ültetett és nyírt növények, amelyek térhatású ligetekhez kapcsolódnak. A kert tengelyét megrajzoló út folytatásaként hétméteres tőtávolságra 600 hársból ültetett kettős fasor egy magaslaton fekvő kis ligetig vezet. (A fasor országosan védett.) Széchényi Antal halála után fia, a Nemzeti Múzeumot alapító Széchényi Ferenc megkezdte a franciakert átalakítását. Vízrendezési terveket készíttetett, a mocsaras részeket lecsapoltatta. A kertbővítéshez újabb területekre volt szüksége. A kert 21 000 m2-rel bővült és azt a Győr-soproni úton túlra is kiterjesztették az új korszellemnek megfelelő angol vagy tájképi stílusban kialakítva. Ezután már következetesen angolkertnek nevezték a parkot, bár a központi rész barokk (francia, mértani) kertje még megmaradt, de ezt már a tájképi vagy angolkert övezte, amely Széchényi Ferenc alkotása. Fia, Széchenyi István világot járt utazóként, személyes benyomásai alapján építette át, illetve bővítette, fejlesztette, korszerűsítette a parkot. Ő tervezte meg az üvegházat "...sok virágot és favedrekben fákat kíván". Később fia, Béla az újabb kertdivat szerint dendrológiai kertet is létesített. Ekkor telepítették a sok különleges fenyőfélét. A park hanyatlása Széchenyi Béla halálával kezdődött, azután a II. világháború pusztításai, majd a gondozatlanság hatalmas károkat okozott. 1973-ban -megfelelő előkészítés után megindult a rekonstrukció, amely igyekezett minden értéket megmenteni. Az épület előtt ma az egykori virágos teraszt bemutató franciakert rész, amelynek tengelyében a Győr-soproni út túlsó oldalán folytatódik a hársfasor. A barokk kertrészt a tájképi vagy angolkert veszi körül, de sikerült megőrizni az egzóta gyűjteményes kertet is. A kastély épületben ma emlékmúzeum, a nyugati épület szárnyat lezáró, úgynevezett Vörös-kastélyban háromcsillagos szálloda, a virág házban eszpresszó, az egykori kastélyebédlőben étterem működik. A kastély körüli megmaradt park méretesebb egzótái. a görög jegenyefenyő, kaukázusi jegenyefenyő, spanyol (andalúziai) jegenyefenyő, puszpáng, oregoni álciprus, nutkafenyő, tulipánfa, magnólia, óriás- vagy mamutfenyő (555 cm-es törzskörméret) , de ide sorolandók a XIX. század elejéről megmaradt öreg platánok, vadgesztenyék is. Itt található az ország legnagyobb szárnyasdiója is 403 cm-es törzskörmérettel. Kis-Cenkről azt írja 1851-ben Fényes Elek, hogy "magyar falu Sopron vármegyében, Nagy-Cenktől csak az Ikva vize választja el. Van itt az uraságnak, gr. Széchenyi Istvánnak pompás kastélya..., egy angoltelivér ménese..., földje fekete agyag, s középtermékenységű, de az uraság részéről kitűnő jeles váltógazdaság űzetik mind itt, mind NagyCenken".
Kert leírás angolul
In the 1750s, Count Antal Széchenyi transformed the castellum in the swampy countryside of Kiscenk into a modern castle. This castle was again modernised by his son Ferenc Széchenyi from 1780. It was at this time that the fashion for English gardens began in Hungary, the Baroque garden was gradually transformed, rebuilt, the walls of the Baroque garden were demolished, the kitchen gardens within the walls were eliminated, the marshes were drained and the garden was enlarged to its present size. The Ikva river will be diverted to a new course away from the castle. The former marshy areas will be filled in, allowing the construction of new valuable park areas and the planting of new plant species and varieties. A bathhouse and a watermill were built on the Ikva bank, a palm house and a zoo. These also served to introduce new plant and animal species. Special ducks, geese, hens and pigeons were an experience. The garden continued in 'water meadows', where small groups of trees stretched the boundaries of the garden to infinity. Thus, the gloriette of Fertőboz - still standing on the shores of Lake Fertő - and the hermitage at the end of the linden grove were part of this composition. In keeping with the sentimental garden type, inscriptions adorned the Chinese building, which had a storey, was a place of entertainment and rest, but also contained a chapel. One of the inscriptions read, "I will lead you to solitude, joy of soul and heart." Another: "Enjoy my rest." In the time of Count István Széchenyi, the large plane trees that can still be seen today were planted and he had a modern glass house built where he entertained his friends (e.g. Ferenc Deák). His son Béla Széchenyi (an East Asia explorer) and his wife Count Hanna Erdődy turned the landscape garden into a collection garden in the 1860s and 1870s, planting many new deciduous and mainly pine trees. The hermitage was restored in 1827 by István Széchenyi's widow, but after Béla Széchenyi's death it was demolished and replaced by the beautiful tomb, still visible today, surrounded by Caucasian pines, of his wife, Hanna Erdődy. The castle and its park were badly damaged after World War II. The park is a reminder not only of the "greatest Hungarian" István Széchenyi, but also of his predecessors who also worked for the development of the country. It is also unique among our historic gardens in that it has been possible to reconstruct an authentic Baroque garden with fountains, trimmed plants, stone vases and chairs, using period drawings and modern research. Restored today, it is one of the most beautiful castles in the country, worthy of the spirit of Széchenyi. You can visit. Today's Nagycenk was formed by the merger of the former settlement of the same name and Kiscenk. The name of Nagycenk has become associated with the name of the Széchényi family, although the former Nádasdy estate was only acquired by the Széchényi family by pledge in 1677. The family estate was initially based in Széplak, then General Antal Széchenyi - István Széchenyi's grandfather - moved to Cenk as soon as the construction of the castle complex and the park allowed. The castle was built on a small alluvial cone of the flat floodplain of the Ikva and the park itself was created from a grove of hardwood oak-ash-zyl groves. There are several documents from the 17th and 17th centuries that refer to the existence of a manor house or manor house in Cenken, Kiscenken, but the exact location cannot be identified. Around 1750 Antal Széchényi planned to build a Baroque castle complex. The construction was completed by the summer of 1800, giving the complex a neoclassical façade. István Széchenyi had the castle rebuilt again with Ferdinand Hild, an architect from Sopron. During the Second World War the castle suffered severe damage. Its final, dignified restoration took nearly a decade. Ferenc Széchényi started the construction of the castle park. The archives contain three different garden plans from around the same time. The French Baroque garden in front of the castle façade was created between 1755 and 1761, at the same time as the castle was built. It is characterised by its orderliness and variety, and is intended to be representative, i.e. to provide a suitable setting and setting for receptions and celebrations. In the French Baroque garden, the axes focus attention on a central point, the château and its architecturally prominent central space. This garden system follows a strict geometric order. In the centre is the ornate flowered terrace, flanked on either side by planted and pruned plants, which are linked to a grove of three-dimensional groves. A double hedge of 600 lime trees planted seven metres apart continues the path that runs along the axis of the garden to a small grove on a high plateau. (After the death of Antal Széchényi, his son, Ferenc Széchényi, who founded the National Museum, began to transform the French Garden. He had water drainage plans drawn up and the marshy parts drained. To expand the garden, he needed new areas. The garden was enlarged by 21 000 m2 and extended beyond the Győr-Sopron road in an English or landscape style in keeping with the new spirit of the times. The park was then consistently referred to as an English garden, although the Baroque (French, geometric) garden of the central part was still preserved, but this was now surrounded by a landscape or English garden, which was
Kert értékessége
rendkívül értékes
Állapot értékelése
(pont)
Kerti építmények állapota
Kert infrastruktúra állapota
Természeti képződmények állapota
Táji adottságok (klíma, talaj, honos növényzet)
A kert jelenlegi használatának leírása
A kert jelenlegi kezelője, bérlője
Rendszeres rendezvények, programok
A főépület leírása
Gróf Széchenyi Antal a Kiscenk mocsaras vidékén álló castellumot az 1750-es években korszerű kastéllyá alakítja át.
A főépület egykori tulajdonosai
A főépület jelenlegi tulajdonosa
A melléképületek építési ideje
A melléképületek állapota
A melléképületek használata
Műemléki védettség
mûemlékileg védett
Műemléki védettség száma
3848 [4604]
Műemléki területi védettség
Műemléki területi védettség száma
Natura2000 SAC terület neve
Natura2000 SAC védettség száma
Natura2000 SPA terület neve
Natura2000 SPA terület száma
Természetvédemi terület neve
Természetvédelmi Törzskönyvi száma
Természetvédelmi védettségi kategória
Helyi term. véd. védettség
helyi védettségû terület
Helyi term. véd. védettség száma
nincs adat
feltöltött fájlok