6714

Zichy kastély és parkja

Fejér

Káloz

Belmajor-Hörcsökpuszta

8124

Belmajor

nem ismert

szövetkezeti

0.0

22.0

18.470123954300000000

46.971687933500000000

A kastély körül a XIX. század első felében 22 hektáros angolparkot alakítottak ki, mely mára elvadult. A kertben egy tórendszer található. Egykor megtalálhatók voltak itt őshonos és külhoni állat- és növényfajok és különlegességek. Jelenlegi területe 22 ha

rendkívül értékes

A zicsi és vásonkeöi (vázsonykői) Zichy család, majd a sárvár-felsővidéki Széchényi család birtoka. Káloz település 1650-ben került a Zichy család birtokába, a család 5 évvel később bárói, majd 1679-ben grófi címet kapott. Gróf Zichy Ferenc 1782-ben vásártartási jogot kért II. Józseftől. Ekkor már biztosan állt a család, a falu központjában fekvő kúriája, mert a II. József idején készült katonai felmérés már feltünteti. Ez a kúria, mely egy idő után szűknek bizonyult, ma már nem látható. A család 1810 körül, a település ma Belmajornak nevezett részén, klasszicista stílusú kastélyt építtetett, melyet a század második felében neoreneszánsz stílusban átépítettek. A kastélyt a család gróf Zichy Ferenc által alapított vedrődi ága, majd a gróf V. Zichy Ferenc által alapított seregélyesi ág birtokolta. Gróf V. Zichy Ferenc Bihar vármegye főispánja, királyi főlovászmester és főajtónálló, a Magyar Vasút igazgatója, majd 1848-ban gróf Széchenyi István közmunka- és közlekedési miniszter mellett államtitkár. Ő kezdeményezte az 1847-ben elkészült Pest-Szolnok vasútvonal építését. A kastély következő birtokosa az 1848. szeptember 30-án Lóréven árulásért Görgey Artúr által kivégeztetett gróf Zichy Ödön volt. Görgeynek sikerült véget vetnie a kastély falubeliek általi kifosztásának és az ellopott tárgyakat lefoglalták, majd leltárba vették és Debrecenbe szállították, ahol Madarász László felügyeletére bízták azokat. Jókai az Esti Lap hasábjain lopással vádolta Madarászt. Bár bizonyítani nem tudták, valószínű, hogy a tárgyakból eltulajdonítottak darabokat. Az egyetlen személy akire a lopást rá tudták bizonyítani Vidéki János rendőri írnok volt. Madarász lemondott és később Amerikába emigrált. Zichy Ödön halála után gróf I. Zichy Szerafin Ferenc főispán, majd fia gróf II. Zichy Szerafin Ferenc tárnokmester, főispán és törökországi nagykövet a Szent István-rend nagykeresztes vitéze lett a kastély birtokosa. Ő volt az első, aki a kastélyt állandó jelleggel lakta és itt is hunyt el. Örököse fia, gróf Zichy Ágoston országgyűlési képviselő, fiumei kormányzó (1883-1892), főudvarnagy, utazó, az MTA tagja volt. Ágostonnak nem született fiú gyermeke, ezért a kastélyt leánya gróf Zichy Anasztázia Auguszta és férje sárvár-felsővidéki gróf Széchényi György főhadnagy, Zemplén vármegye főispánja örökölte. Férje 1938-ban bekövetkezett halála után Anasztázia grófnő 1945-ig maradhatott a kastélyban. 1945-ben lakásokat alakítottak ki a kastélyban, majd 1973 után a kálozi termelőzsövetkezet irodái kaptak benne helyet. 1991-ben a tetőt még renoválták, de a homlokzat felújítására már nem került sor. Jelenleg magántulajdonban van. Az épület szabadon álló, kétszintes, téglalap alaprajzú. Főhomlokzata 6-3-6 osztású, melynek középső részén 4 pilléres kocsialáhajtó található, a tetején kovácsoltvas korlátos erkéllyel. Hátsó homlokzata 5-3-5 osztású. A kastély hátsó részén található a terasz is. Az épület bal oldalán félköríves, kupolás toronyszerű épületrész helyezkedik el. A jobb oldalon emeletes mellékszárny található pilléres átjáróval. A homlokzatok földszinti része faragott kövekbol álló úgy nevezett kváderes díszítésű, míg az emeleti részek sávozott díszítésűek. Az emeleti ablakok felett vastag, egyenes szemöldökpárkányok láthatók. Az épület középrizalitján még egy párkány, felette pedig alacsony attika található. A bejáratok felett a Zichy család címere látható. Az épület belső része úgy van kialakítva, hogy a két teremsort egy folyosó választja el egymástól. A földszinti helyiségek úgynevezett csehsüveg boltozatosak.

mûemlékileg védett

1680 [3662]

nincs védettség