14892

Forgách-Pulszky kastély és parkja

Nógrád

Szécsény

3170

Ady Endre út 7.

3632370143

ismeretlen

0.0

18.0

19.518830527100000000

48.083477234100000000

A parkot gróf Forgách József hozta létre. Az angol stílusban épült tájképi park igen előnyösen tudta kihasználni a táji adottságokat. A kastélyépület alatti tavak partját rendezték, sétautakat építettek, amelyek a magas partfal romantikusan alakított területét is behálózták. Az egykori bástya, mint kerti pihenőház volt használatos, alatta műbarlang épült. A műbarlangban az odavezetett víz cseppkőszerűen kialakított szilákon zúdult alá, majd egy kisebb erecske a tóba vezette a vizet. A műbarlang somoskőújfalui bazalt oszlopkövekből épült, boltozati rendszere bravúrosan megoldott. A kastélypark teljes növényállományát ismerjük az Országos Levéltárban talált 1815-ben felvett növényleltárból. Így többek között japán csüngő akácok - 2 db ma is az előtérben virul -, mórusfajok, vérbükkök, tulipánfák, gingko, piramistölgy, tiszafák jelentek meg a parkban, valamint a három különböző hőmérséklettel tartott üvegházban délszaki növények sokasága volt megtalálható. Az akkori gyűjtemény nagyságát az is jelzi, hogy pl. muskátliból 32 faj volt. A park távolabbi részein jellegzetes építményként megjelent az ún. viadukt, esőbeálló, kilátó. Az igen változatos képet mutató park részbeni helyreállítása építményeivel 1995-ben megtörtént. A parkból felejthetetlen látványt nyújt a csillogó víztükör fölött megjelenő kastély és bástyák, háttérben templomok tornyainak látványa. A gondosan kezelt parkot a történelmi viharok nem kerülték el. Ma már csak néhány fa emlékeztet a fénykorra. Nemcsak a kastély, de a park nagy része is tönkrement. Híre sincs már a rózsaligetnek, a "lángos házaknak", a vízeséseknek. A fák tetemes része is elpusztult. A meglévők nagy részét nem az 1800-as években telepítették. A jelenlegi faállományból meg kell említeni az amerikai, magas és virágos kőrist, fehér nyárat, fehér füzet, feketefenyőt, mezei és hegyi juhart, fehér akácot, nyírt, keleti platánt, vadgesztenyét, rezgő nyárat, szürke nyárat, szomorú füzet, mandzsu füzet. A kastély felújítása során rendbehozták a kovácsoltvas kerítést és szépen felújították az előkertet. A szépen gondozott előkert méltó az épülethez. A tervszerűen telepített két alacsony japánakác nem takarja az épületet, észrevétlenül harmonizál a környezettel.

rendkívül értékes

Az ún. Várkertben, szabadon álló kastély: a hozzá DK-ről kapcsolódó őrségépület, a főhomlokzat előtti pilléres-vasrácsos kerítés, valamint az egykori vár maradványai: a kastélyhoz Ny-ról kapcsolódó fal, melybe bástya ékelődik. A kastély H alaprajzú, egyemeletes épület. Kontytetős, a kiugró épületvégek fölött kisebb gerincmagasságú, merőleges irányú tetőkkel. É-i és D-i homlokzatának háromszintes középrizalitjai között szintén merőleges irányban átfutó, magasabb gerincű, ívesen kontyolt tetővel. D-i homlokzatán a középrizalit lépcsős alaprajzú, kocsiáthajtóval, timpanonos-attikás lezárással. Kéttraktusos belső, D-i oldalfolyosóval. Emeleti díszterme tükörboltozatos, a többi helyiség síkmennyezetes. Lépcsőházában bábos kőkorlát, folyosóra nyíló belső ablakai kőkeretesek, nyílászárói 19-20. századiak. A középkori palotaszárny alatt dongaboltozatos pince. Az őrségépület téglalap alaprajzú, földszintes épület, nyeregtetővel, udvari homlokzata előtt árkád, kosáríves nyílásokkal. A bástya félköríves alaprajzú, emeletes, kilátónak átépítve, kis terasszal. A kastélyt a középkori vár falainak felhasználásával a 17. század második felében a gróf Forgách család építtette, majd a 18. században átépíttette. A kocsiáthajtó fölötti teraszra a rizalit a 19. században épült. 1846-ben Pulszky Ferenc szerezte meg az épületet. Örököseitől 1903-ban Grosz Jenő vásárolta meg, majd 1943-ban báró Lipthay Béla. A Kubinyi Ferenc Múzeumként működő kastély látogatóinak, a település lakosainak egyaránt élményt nyújt az itteni séta. Szécsény hétezer lakosú kisváros, a megye egyik legrégibb települése. Hadászatilag fontos vára és várnépe sokat szenvedett a történelem viharaiban, a 16. században a vár többször cserélt gazdát, hol török, hol magyar kézen volt. Az 1600-as évek közepén pestisjárvány miatt lerobbantották a várat. Ettől kezdve a település hadászati jelentősége megszűnt. A vár romjai alatt, Borjúpáston 1705-ben választották az erdélyi és felvidéki rendek vezérlő fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet. Forgách József gróf a 18. században az elpusztult vár falaiból kastélyt építtetett. A hajdani Forgách-kastély a maga korában egyike volt Magyarország legszebb kastélyainak. Az emeletes, középrizalitos, oldalszárnyas barokk épület a 18. század hetvenes éveiben készült el. Az elpusztult várból egy régi torony és egy bástyafal épület bele a kastélyba, amelynek szárnyépületekkel kitoldott széles homlokzata széles udvarra nyílott. A kastély 10 méter mély pincéje is az egykori várból maradt meg. Az udvar kovácsoltvas kapuját a Forgáchok címere díszíti. Forgách József a reformkorban megnagyobbítatta a kastélyt. A kastélyépület alatti tavakat rendezték, sétautakat építettek, amelyek a magas partfal romantikusan alakított területét is behálózták. A kastélyt 1968-75 között állították helyre. Jelenleg Kubinyi Ferencről, a reformkor lelkes politikusáról elnevezett múzeumnak ad otthont. Nagyon gazdag az állandó helytörténeti és vadászati kiállítás, de sok időszakos kiállítást is rendeznek ebben a kellemes környezetben. A kastélyhoz tartozó, hajdani "kasznár házban" Kőrösi Csoma Sándor-kiállítást láthatnak az érdeklődők.

mûemlékileg védett

5928 [6807]

helyi védettségû terület

127/1975. (XI.25.) VB. hat.