92508

0.0

rendkívül értékes

Baranya

természetes személy

Gróf Esterházy Pál László pécsi püspök 1797-ben - a korábbi kápolna helyére – klasszicizáló késő barokk stílusú új templomot, és mellette püspöki nyaralókastélyt építtetett. A 18. század második felében a település lassan újra benépesült, miután Klimo György pécsi püspök német családokat telepített le a területen. (A település 1898-ban kapta a Püspökszentlászló nevet, tekintettel arra, hogy a vármegyében létezett egy másik Szentlászló nevű település is. A falut 1941-ben Hosszúhetényhez csatolták, és közigazgatásilag azóta is oda tartozik). Hetyey Sámuel pécsi püspök 101 évvel a felépítése után, 1898 márciusa és júniusa között teljesen felújíttatta a kastélyt. Hetyey püspök a kastélytól délre, a Zengő-hegy északi oldalán jelentős nagyságú, mintegy hat katasztrális holdnyi földterületet vásárolt meg, amelyet a nyári rezidenciához kapcsolt. 1905 októberében nevezték ki gróf Zichy Gyulát pécsi püspökké, o folytatta a következő évtől a püspökszentlászlói nyári rezidencia fejlesztését. Zichy püspök a kastély déli (fő)homlokzatának timpanonjában a kastély építésében, illetve felújításában legfontosabb szerepet játszó három püspök Zsolnay-féle pirogránitból készült címereit is elhelyeztette: középen gróf Esterházy Pál László, balról Hetyey Sámuel, jobbról pedig gróf Zichy Gyula címere kapott helyet. Virág Ferenc püspök 1954. január 17-én nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentette, hogy a kastélyt használatra átengedi az Egyházi Kegydíjasok és Betegek Szeretetszolgálatának otthon céljára. A Közületeket Elhelyező Bizottság 1954. január 20-án megtárgyalta az ügyet, és átadta az épületet az egyházi szeretetszolgálatnak szociális otthon létesítése céljából. A kastélyon a második világháború utáni években csak kismértékű változtatásokat hajtottak végre: a cserépkályhákat kicserélték központi fűtésre, néhány szobában új padlóburkolat készült, a fürdőszobákat pedig modernizálták. A szeretetotthon végül 1954. április 9-én nyitották meg; kezdetben harminc nővér költözött ide. Az itt lakók életét 1955-ben zavarta meg egy nagyobb incidens, amikor július 12-én az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) huszonnégy órán belüli távozásra szólította fel őket. A csomagjaikat nyolc teherautó vitte utánuk Verőcére. A sietség indoka az volt, hogy július 17-én itt helyezték el titokban a koncepciós perben elítélt Mindszenty József esztergomi érseket, prímást, bíborost. A kastélyt "megfelelően" felkészítették a házi őrizetben lévő főpap fogadására: magas deszkakerítést emeltek köréje, hogy a helyiek ne láthassák, kit őriznek ott. Az emeleten jelöltek ki két szobát Mindszenty számára, a földszinti helyiségeket pedig elfoglalták az őrzésére Pécsről kirendelt ÁVH-sok. Október 10-én a szintén koholt vádak alapján elítélt Grósz József kalocsai érseket is Püspökszentlászlóra szállították házi őrizetbe. Mivel azonban az épület állaga ekkor már meglehetősen leromlott volt, nem egészen egy hónap múlva, november 2-án Felsőpeténybe, az államosított Almásy-kastélyba költöztették át mindkettőjüket; ott Mindszenty 1956. október 31-ig, a forradalom idején történt kiszabadulásáig tartózkodott.

18.366261247300000000

46.190578963000000000

tájvédelmi körzet

7694

6.0

Jelenlegi területe 6,8 ha. A terület tájvédelmi körzetként védett.

Püspöki-kastély parkja

mûemlékileg védett

289 [1429]

HUDD20030

Mecsek

30/296 0467

Hosszúhetény

Püspökszentlászló

146/TK/77

Templom tér 32.