66393

Wenckheim-kastély és parkja

Békés

Szabadkígyós

5712

Áchim András u. 23.

+36 20 770 0024

ismeretlen

0.0

38.0

21.084137014700000000

46.607714800400000000

A kastély körül elterülő 44 holdas tájképi park építése is Wenckheim Frigyes nevéhez kapcsolódik és feltehetőleg ennek tervét is az Ybl iroda készítette. A neoreneszánsz, aszimmetrikus kastélyépület kerti főhomlokzata előtt ívelt támfallal körülvett, mesterségesen kialakított terasz, alatta szimmetrikus elrendezésű és a főtengelyre illeszkedő pleasure-ground, közepén medencével, szökőkúttal lett kialakítva. Kétoldalról hatalmas fák emelik ki a tengelyt, közöttük nyugodt, széles, szabad gyepfelületen fut végig a tekintet. Ez a lazán és oldottan kialakított vue átvezet a fácánoson is, egykor kifutott a szabad tájba. A főtengely két oldalán nagyjából azonos arányú területen épült a tájképi kert, melynek útjai szeszélyesen kanyarogva haladnak végig ligetek és tisztások, belső kerti terek változatos során, kettős gyűrűként ölelik körül a kastélyt. A park észak-keleti részén szeszélyes alakú mesterséges tavat építettek két szigettel, benyúló földnyelvekkel, különleges öntöttvas híddal, átjárókkal. A kert legnagyobb értéke a lépésről-lépésre új színhatást, formát és téralakzatot nyújtó gazdag növényanyag a sötétvörös vérbükktől a haragoszöld Taxusokig. A parkban számos koros fa található mocsárciprusok 300 cm, magyar kőris 400 cm, kocsányos tölgy 500 cm feletti törzskörméretű példányai sem ritkák a kertben. A kastélyban mezőgazdasági szakiskola és kollégium működik. Jelenlegi területe 38,5 ha. A terület a Körös-Maros Nemzeti Par részeként védett.

rendkívül értékes

Épült 1875-1879-ben Ybl Miklós tervei szerint neoreneszánsz stílusban. A kígyósi park létesítése arra az időszakra esik, amikor a Tisza környéke is bekapcsolódott a magyar parkok dendrológiai versenyébe s rendkívül érdekes és tanulságos tapasztalatokkal gyarapította a növényhonosítási ismereteket az Alföld különleges éghajlati viszonyai között. A kastélyegyüttes megalapítója Wenckheim Frigyes, aki korának nemcsak egyik legműveltebb, legfelvilágosultabb férfiúja volt, hanem birtokai és származása révén a leggazdagabb főurak közé tartozott akkor Magyarországon. 1875-ben a régi grófi kastélytól nyugatra megkezdte egy új emeletes neoreneszánsz "palota" építését. A terveket Ybl Miklós, eklektikus építészetünk legkiválóbb mestere készítette. Az építkezés 1875-tol 79-ig tartott. A kastélyt 1882. július 19-én avatták fel.

mûemlékileg védett

798 [2579]

276/NP/97

nemzeti park