96288

0.0

rendkívül értékes

Fejér

szövetkezeti

Seregélyes települést II. Ferdinánd király 1650-ben adományozta Zichy Istvánnak. A klasszicista stílusú épület 1822-ben készült el. Az U-alakú épület középső szárnya emeletes, a hátsó szárnyak földszintesek. A homlokzatok tervezője vagy maga Pollack Mihály, vagy Pollack követője lehetett. A díszterem, az ún.Római Terem falképeit Pich Ferenc fehérvári mester készítette. A falakon a római korból választott téma, áldozatbemutatás és harci jelenetek láthatók. A belső helyiségek közül említést érdemel még a fogadócsarnok és az ún. császári hálószoba. Dísztermében architektonikus festés, klasszicista, 1820 körül. Hadik család tulajdonába Zichy Alexandra grófnő kezével került az épület, aki gróf Hadik János felesége volt. A kastélyt a II. világháborúban 1944-ben súlyos bombatalálat érte, mely a jobb oldali földszintes szárnyat szinte teljesen lerombolta. Ezután hosszú ideig üresen állt az épület, állapota teljesen leromlott. Végül az 1980-as évek kastélyprogramjának keretében a Taurus Gumiipari Vállalat újította fel. A helyreállítás után szállodát és oktatási központot helyeztek el benne. A kastély 22 hektáros parkja viszonylag jó állapotban maradt fenn, így az épülettel együtt a kertet is sikerült helyreállítani. Tipikus angolpark, kis tóval, benne szigettel, melyre fahíd vezet át. A kastélyban jelenleg háromcsillagos kastélyszálló működik. A magyar klasszicizmus ún. Palatinus stílusának kiemelkedő alkotása a seregélyesi v. Zichy-Hadik kastély.

18.577288189100000000

47.117716549900000000

nincs védettség

8111

43.0

Seregélyes "fő dísze az uraság egyemeletű kastélya, mindenfelől egy gyönyörű angolkerttől borítva. E nagykiterjedésű angolkert leginkább nevezetes, mert itt azelőtt csak keveset érő kopár homok legelő volt, most pedig e fában szűkölködő rónavidéknek valódi ékessége" gróf Zichy Ferenc kastélya - írja Fényes Elek 1851-ben. Székesfehérvár és a Velencei-tó között, attól délre 15 km-re van Seregélyes, ahol "a Velencei tóból kifakadó mocsáros helyek" rónává szelídülnek. Gróf Zichy Ferenc, a monarchia pénzügyminisztere 1821-ben építette a császár fogadására méltó kastélyt. 1796-ban Ferenc császár testvére, József lett az ország nádora, a Palatinus, "kinek a magyar művészet is sokat köszönhet... kinek mai nagyságát, szépségét és biztos voltát a főváros is elsősorban köszönheti". Ezzel indul fejlődésnek Pest-Buda. Megépülnek a Nádorkert, a Margitsziget és Alcsút csodálatos parkjai. József nádor nagy kertbarát, maga is kertészkedik. Példáját követik, sorban újulnak meg és épülnek környékbeli kastélyok: Martonvásár, Dég, Lovasberény és Seregélyes is. Mindegyiket szép angolkert övezi. Feltárul a kert nyugodt, enyhén emelkedő hatalmas zöld síkján az épület a park fáinak térfala előtt. Visszatekintve a völgyben patak csordogál, ami a portikusz előtt tóvá szélesedik. A tavon kis sziget volt, arra kecses gyaloghíd ívelt át. A parton szomorúfüzek és jegenyenyárak sorakoztak. A patakon vízimalom működött, volt egy antik templom hangulatát idéző gloriett, antik római kövek, vázák, urnák, szarkofágok a park megfelelő pontjain. A park szinte észrevétlenül ment át a környező tájba, ami határait a végtelenbe nyújtotta. A kastélyt Zichy Ferenc, a család seregélyesi ágának megalapítója építtette 1821-ben. A családi hagyomány szerint Ferenc császár egy alkalommal így szólt hozzá: "A jövő esztendei hadgyakorlatok Fejér megyében lesznek, hallom Önnek ott szép kastélya van, ott fogok megszállni." A kastély akkor még nem volt meg, csak egy egyszerű kúria állt a faluban. Zichy Ferenc rögtön futárt menesztett azzal a paranccsal, hogy haladéktalanul fogjanak hozzá a kastély megépítéséhez, mely 1822-re el is készült. Az U-alaprajzú épület 22 hektáros angolparkban áll. A főszárny emeletes, oldalszárnyai földszintesek. A főhomlokzat közepén 4 oszlop által tartott portikusz áll, széleit oldalrizalitok díszítik. Az elegáns homlokzat, a külső harmonikus arányai és finom részletei éles ellentétben állnak az épületbelső szervezetlen kialakításával (szerencsétlenül elhelyezett lépcsőház, rosszul megközelíthető díszterem), ezért valószínűleg két tervező működött a gyors építkezésen. A külső rész terveit stíluskritikai alapon Pollack Mihály készíthette, a belső rész egy képzetlenebb mester munkája. Az épület ma műemlék.

Zichy-Hadik-kastély és kertje

mûemlékileg védett

1736 [3772]

nem ismert

Seregélyes

Kastély u. 1.