!
MKA azonosító
43439
 
Kert neve
Nákó-Bertha-Széchényi-Erdõdy-Schönfeldt-Széchenyi-kastély és parkja
 
Történeti megye
 
Megye
Vas
 
Település
Gencsapáti
 
Településrész
Gyöngyösapáti
 
Irányítószám
9721
 
Utca
Hunyadi út 405
 
Telefon
nem ismert
 
Honlap
 
Jelenlegi tulajdonos
szövetkezeti
 
Egykori területnagyság ha-ban
0.0
 
Jelenlegi területnagyság ha-ban
14.0
 
Helyrajzi szám(ok)
 
GPS X koordináta
16.589098010300000000
 
GPS Y koordináta
47.299673673700000000
 
Kert leírás
Az ország első tájképi jelleggel kialakított parkjai között van a 20. század első évtizedeiben a Széchenyi-család által Gencsapátiban létesített park. A park alapterületét a Gyöngyös-patak menti árt éri ligeterdő jelentette. Az eredeti faállomány meghagyott értékes faegyedeiből néhány még mindig él. Ilyen a park északnyugati szélén tenyésző kocsányos tölgy, mely becsült 400-500 éves korával valóságos famatuzsálem. A Gyöngyös-patak vizének bevezetésével egy körülbelül 1 hektár vízfelületű tórendszert hoztak létre. Ennek szigetére telepítették azokat a havasszépéket, melyeket 1912 táján Chernel István (Kőszeg) rendelt Hollandiából és amelyből 500 darab került Széchenyi Rezső gyöngyösapáti parkjába is. Ezek az észak-amerikai származású, május végén nyíló rózsaszín és lila virágú, fényes örökzöld levelű, úgynevezett Ketaba, valamint a Japánból származó fehér havasszépék ma már fatermetűek. A park természetes faállományát, növénytársulásait felhasználó és gazdagító kertalakítás során a kanyargós útrendszerrel feltárva nemcsak változatos kör alakú belső tisztásokat (Kis-Kerekes, Nagy-Kerekes, Kovács-Kerekes) hoztak létre, de ezekről a kanyargó sétautakról több irányból is megcsodálható a távoli Kőszegi-hegy, látványa így a park nevezetességei közé tartozik. A múlt század elején és az 50-es években - az akkor elterjedő és divatos dendrológiai kertek korszakában - telepítették be számos tengerentúli és más kontinensről származó fenyőkülönlegességekkel a parkot. A kertben található egy óriás mamutfenyő 624 cm-es törzskörmérettel és kislevelű hárs 558 cm-es törzskörmérettel. A növényritkaságok iránti szeretet helyenként a művészi megformálás csaknem teljes mellőzéséhez vezetett. Ennek és az utóbbi évek telepítéseinek következménye, hogy különösen a park kastély körüli fenyőállománya túl sűrű állású. A II. világháború alatt a park növényzete gyakorlatilag alig szenvedett károkat, jelenleg a parkban mintegy 21 fenyő és 45 lombos fafaj található. Az utóbbi idők pénzhiánya miatt gondozatlan és elhanyagolt a park. Főleg a természetes eredetű részein felverődött sűrű sarj-újulat miatt erdőjelleget öltött. Jelenlegi területe 14,5 ha. A kastélykert helyi jelentőségű védett természeti terület.
 
Kert leírás angolul
 
Kert értékessége
rendkívül értékes
 
Kert stílusa
 
Kert építtetői, tervezői
 
Építési korszakok
 
Kertrészek
 
Kertépítészeti elemek
 
Kerti építmények
 
Kert állapota
 
Állapot értékelése (pont)
 
Kerti építmények állapota
 
Kert infrastruktúra állapota
 
Növényzet állapota
 
Vízrendszer állapota
 
Természeti képződmények állapota
 
Táji adottságok (klíma, talaj, honos növényzet)
 
Kert egyéb jellemzője
 
A kert jelenlegi használatának leírása
 
A kert jelenlegi kezelője, bérlője
 
A kert látogathatósága
 
Nyári nyitvatartás
 
Téli nyitvatartás
 
Jegyárak, kedvezmények
 
Különleges információk
 
Rendszeres rendezvények, programok
 
Híres emberek,történetek
 
Megközelítés
 
A főépület leírása
Gencsapáti ma gyakorlatilag már Szombathely része. Gencsapáti, Gyöngyösapáti és Nagygencs egyesüléséből keletkezett, nevét 1288-tól említik a korabeli oklevelek. A község valamikori gyöngyösapáti részén, a Gyöngyös-patak partján található az egykori Széchenyi-kastély és annak műemlékileg is védett parkja. Az 1820-as években klasszicista stílusban épített kastély a park délkeleti szélén, a Gyöngyös-patak kis szigetén keresztül közelíthető meg. Az épületet a 19 század végén eklektikus stílusban alakították át. A terület birtokosai a 14. században a Nádasdyak, őket követték az Egervári és Batthyány családok, majd a 16. századtól a Schönfeldek és az 1920-as évekig a Széchenyiek Az I. világháború után, 1925-ben Apponyi Albert kapta kárpótlásul elveszett erdélyi birtokaiért, majd tiszti üdülő, a II. világháború alatt lengyel menekülttábor volt, 1956 óta gyermekotthon.
 
A főépület építési ideje
 
A főépület állapota
 
A főépület használata
 
A főépület egykori tulajdonosai
 
A főépület jelenlegi tulajdonosa
 
A melléképületek leírása
 
A melléképületek építési ideje
 
A melléképületek állapota
 
A melléképületek használata
 
Műemléki védettség
mûemlékileg védett
 
Műemléki védettség száma
7702 [8910]
 
Műemléki területi védettség
 
Műemléki területi védettség száma
 
Világörökségi terület
 
Natura2000 SAC terület neve
 
Natura2000 SAC védettség száma
 
Natura2000 SPA terület neve
 
Natura2000 SPA terület száma
 
Érintett nemzeti park
 
Természetvédemi terület neve
 
Természetvédelmi Törzskönyvi száma
 
Természetvédelmi védettségi kategória
 
Helyi term. véd. védettség
helyi védettségû terület
 
Helyi term. véd. védettség száma
73/1980. (VII.9.) VB. hat.
 
Irodalmi források
 
Weblinkek

 


feltöltött fájlok



Magyar Kertörökség Alapítvány Történeti Kertek Adatbázisa