6021

Kégl-kastély tájképi kert

Fejér

Székesfehérvár

Csala-puszta

8000

+36 30 993 2339

szövetkezeti

0.0

18.0

18.494687911500000000

47.229893488500000000

A kert középpontjában elhanyagolt, erősen lepusztult, néhány éve még lakott műemlék jellegű kastély áll. Előterében nagy füves tisztás, jobbra és balra honos fa- és cserjefajokból álló tájképi kert övezi. A fák első példányait 80-100 éve telepítették, az eredeti erdőállományból megmaradt példányok kora a 120 évet is meghaladja. A füves tisztás és a tájképi kert déli határát képező Császár-patak között erősen feliszaposodott, náddal és egyéb mocsári növényekkel benőtt csónakázó-tó található. A kastély mögött üzemi, részben lakó- és gazdasági épületek és közöttük szép füves tisztások, facsoportok vannak. A kert idős faállománya fajgazdag. Az egykori erdőterület maradványiái és a hozzájuk csatlakozó, ültetett facsoportok harmonikusan illeszkednek a környező táj természetes erdőterületeihez. A kert megmaradt fa- és cserjefajaiból említést érdemelnek a különböző juharfajok, a gyertyán, a virágos kőris és a fehér eperfa csüngő (szomorú) változata, a különböző hárs- és juharfasorok, a kocsányos tölgy, a virginiai boróka, a fekete fenyő, a keleti tuja. Székesfehérvár közelsége és a park vonzó, romantikus környezete kiválóan alkalmas volt arra, hogy a zöldfelületekben szűkölködő Székesfehérvár természetszerető lakói itt töltsék el szabadidejüket. A kastélyparkban számos újabb épület között korabeli kocsiszín, majorsági épület áll. A kastélytól délnyugatra a parkban szétszórt faragott kövek.

értékes

Megközelítése Székesfehérvár és Bicske felől, a 811. számú úton személygépkocsival és autóbusszal lehetséges. Székesfehérvártól 8 km-re, a Székesfehérvár-bicskei út mellett található a csalapusztai tájképi kert, amely belesimul a Velencei-hegység nyugati oldalának festői környezetébe. Az új tulajdonos ezt a lehetőséget sajnos megszüntette, nem látogatható terület. Fejér megye leglátványosabb kastélya a közigazgatásilag Székesfehérvárhoz tartozó Csalapusztán áll. A Kégl kastélyt 1876-1878 között Hauszmann Alajos tervei alapján építették, eklektikus, döntően neoreneszánsz elemeket tartalmazó stílusban. A Csalapusztát 1873-ban Kégl György, a székesfehérvári Szent György Kórház megalapítója vásárolta meg. Ő rendelte meg a kastélyépítést. 1908. január 8-i halála után fia, Dezső vette át a csalai uradalom irányítását. A helyi közéletben tevékeny szerepet vállalt Kégl Dezső, a csalai uradalom, Simay László, a kisfaludi uradalom birtokosa és Riffer Dezső, a börgöndi főintéző is. A kastély közelében templomot is emeltek, körülötte pedig, az enyhén hullámos területen szép tájképi parkot alakítottak ki, amely belesimul a Velencei-hegység nyugati oldalának festői környezetébe. A Csalapuszta mellett emelkedő domb aljában, szabadon álló, szabálytalan U alaprajzú, keleti court d`honneur-ös kialakítású, jórészt egyemeletes, historizáló kastélyépület és melléképületei. A kastély tömegformálás szempontjából szabályos U alaprajzú keleti részből, s az ehhez nyugatról csatlakozó három pavilonból: az északi, kétemeletes toronyból, a hozzá kapcsolódó egyemeletes részből, a déli sarkon álló erkélyes pavilonból, s az utóbbi kettőt összekötő portikuszból áll. Az egész épületen végigfut a lábazati párkány, a földszinti vállpárkány, mindkét szint könyöklőpárkánya, a tagozott, háromrészes övpárkány, s a háromrészes, fogrovatos, konzolsoros főpárkány. Az épület sarkain, s a különböző rizalitok, tornyok sarkain armírozás látható. Az alsó szint vakolt, az emeleti szintek nyerstégla falazatúak. Az U alaprajzú alapépület földszintje vízszintes vakolatsávozású, az itt ülő ablakok félkörzáródásúak, szalagkeretesek. Az emeleti ablakok itt egyenes záródáúak, tagozott szalagkeretesek, faltáblás mellvéddel, állókonzolos szemöldökkel. Keleti homlokzata középrizalittal képzett, court d`honneur-ös kialakítású, 1+2+3+2+1 tengelyes. A középrizalit földszintjén toszkán oldalpillérekkel és középoszlopokkal, a falsíkon ezeknek megfelelő toszkán pilaszterekkel képzett portikusz áll, e mögött nyílik a félkör záródású, vállpárkányos kapu, eredeti kapuszárnyakkal. Északi oldalhomlokzata négytengelyes alapépületi részből, s az ehhez nyugaton kapcsolódó toronyból áll. A torony mindkét homlokzata félkör záródású ablakokkal áttört, melyek száma felfelé, a súly könnyítése céljából is, nő. Keretezésük felfelé egyre egyszerűsödik: a földszinti egy ablakot szalagkeret és pilaszterek, az első emelet egy ablakát szalagkeret és mellvéd, a második emelet ikerablakát szalagkeret övezi, míg a felső szint hármas ablaka keretezetlen. A torony sisakjához ferde fiatornyok kapcsolódnak. A nyugati, kerti homlokzat torony melletti pavilonja a földszinten három, megszokott típusú ablaktengelyből áll. Emeleti félkörzáródású ikerablakait ión pilaszterek keretezik, előttük ballusztrádos erkély. A pavilon tetején elhelyezkedő tört timpanonból emelkedő, szegmensíves timpanonnal záródó aediculás oromzat, s a mögötte futó ballusztrád visszavezeti a torony magasába tévedt tekintetet az alacsonyabb részekhez. Az alapépület öt tengelye és félkörzáródású bejárata előtt futó, klasszikus jellegű, toszkán rendű, oszlopos-gerendás portikusz, illetve tetején ballusztrádos erkély vezet a délnyugati sarokpavilonhoz. Ennek alsó szintje előtt a nyolcszög öt oldalával záródó, félkörzáródású ablakokkal áttört kiszögelés áll. Ennek tetején ballusztrádos erkélyére félkörzáródású ikerajtó nyílik. A pavilon főpárkánya fölött a ballusztrádos attikához volutákkal kapcsolt, kettős nyílású, tört timpanonos aedicula áll. Déli oldalhomlokzata az alapépület négytengelyes részéből, s a sarokpavilon ikerablakokkal áttört déli falából áll. Különböző tetőszerkezetek, palafedés. A kastély előtti füves parteren 1900 körüli medence roncsai állnak. A kastélytól északra a kastéllyal rokonítható elemekkel alakított épület, a bejáratot is ellenőrző gazdasági épület áll.

mûemlékileg védett

9262 [3936]

helyi védettségû terület

30/1992. (XI.26.) Önkorm. r.