18428

0.0

rendkívül értékes

Veszprém

egyéb jogi személy

Devecser belterületén található a Szabadság park, mely a megye többi parkjához hasonlóan kissé lepusztult, gondozatlan állapotban van. A park keletkezése a várkastélyhoz kötődik, melynek története a 16. századra nyúlik vissza. Csóron András, a környék nagy hatalmú ura, sümegi várnagy a család tulajdonát képező, korábbi kőházat építtette át a 16. században várrá, melyet kőből és cölöppalánkból készített fal vett körül. A falakon kívül széles árok volt, ebbe vezették a Torna vizét. A 16. században, házasság révén került a vár a Nádasdyak birtokába, akiktől az Esterházyak szerezték meg. 1790-ben a várat gróf Esterházy Károly, a híres egri püspök barokk stílusban várkastéllyá építtette át. Miután a főépületet száz esztendeig magtárként használták. A kastélyt manapság inkább a Jókai Mórtól származó várkastély névvel illetik. Csoron András a kastélyban hunyt el 1551-ben, vagyonát egyetlen, János nevű fia örökölte. A devecseri kastély már Csoron András életében a végvárak közé tartozott. Fia, Csoron János már nem Devecserben élt. Birtokait két leánya örökölte. Devecser Margit nevű lányáé és annak férjéé Nádasdy Kristófé lett. 1626-ban Esterházy Miklós szerezte meg a birtokot, de hamarosan zálogba adta. A család csak 1650-ben váltotta vissza. A kastély ekkor Esterházy Ferenc birtokába került. Az ő utódai birtokolták a 20. század közepéig. A kastély a Rákóczi-szabadságharc éveiben csekély szerepet játszott. 1704-ben Károlyi Sándor, 1705-től 1709-ig Esterházy Antal kuruc generális egyik székhelye volt. Az épületről 1718 körül még azt írták, hogy elegáns, a század közepére azonban nagyon is elhanyagolt állapotba került, uradalmi magtárnak használták. Az 1760-as évekig abban a formában állt, ahogyan 1526 körül megépítették. A 17. század végén vagy a 18. század első felében valamilyen, ismeretlen indokú átépítés történt. Az átépítés inkább csak a főépületre vonatkozott, a kastély külső falait, tornyait és bástyáit éppen az 1760-as években kezdték bontani. A jelenlegi plébániatemplom 1761-1762-ben történt építése alkalmával a kitermelt földet a vizesárok betöltésére használták fel. A külső falakat olyan mértékben bontották meg akkor, hogy 1766-ban egy szakaszon új kerítés falazását rendelték el. Ugyanekkor a falakon belül már állt a mai melléképületek egy része, amelyekben az uradalmat irányító tisztségviselők laktak. A második világháború utáni években, amikor a kastély teljes berendezése eltűnt, az épületek egy ideig üresen álltak, majd újra a járási hivatalok költöztek be. Azoknak az Ajkára való átkerülését követően az első elképzelés szerinti megyei továbbképző központ nem valósult meg. Új meggondolások alapján szociális otthon létesítését határozták el az illetékesek. A tervezés során bebizonyosodott, hogy sem a főépület sem a melléképületek erre nem alkalmasak, így a műemléki hatóság akkori vezetőinek hozzájárulásával az udvar északkeleti sarkába új épületet emeltek, lebontva a kápolnát és az ahhoz vezető átjárót. Így elvágta a kastélyt parkjától, amellyel pedig eredetileg egységet alkotott. A kastély főépületében kapott helyet a könyvtár. Átalakításokat végeztek, így került helyreállításra az első emeleten a két kőből faragott reneszánsz ajtókeret, így került vissza eredeti helyére az egyik szépen faragott kandalló. Egy töredékeiből összerakott ablakkeretet is sikerült bemutatni az egyik terem falába beépítve. Említésre méltók még a pince hatalmas dongaboltozatú terei is.

17.439317521400000000

47.106837937300000000

726/1963. OTvH hat.

helyi védettségû terület

8460

14.0

1890-ben Esterházy Ferenc eklektikus stílusban restauráltatta az épületet és elkezdte az angol stílusú park telepítését. Ebből az időből maradtak meg a park legszebb fái. A parkban nemcsak számos szép, 100 év körüli fa látható, de vannak fiatal telepítések is. Fáinak jelentős hányada őshonos. Az eredeti telepítésből maradt fafajok a hatalmas juharlevelű platánok, a kocsányos tölgyek, a mezei juhar, a fehér nyárak, egy óriási galagonyabokor és egy feketefenyő. Idegen földről származó ritka és mutatós példányok a tulipánfa, a kínai császárfa, a mandzsúriai fűz, a papíreper, a mamutfenyő, a dekoratív szomorúfüzek, a mocsárciprusok, a tornyos tölgy, a nutka hamisciprus, a szomorú magas kőris és a tiszafa. A kertben számos tekintélyes méretű mocsárciprus is található, legnagyobb példányuk mintegy 440 cm-es törzskörméretű. Található még egy 530 cm-es törzskörméretű magyar kőris is. Jelenlegi területe 14,5 ha. A kastélykert helyi jelentőségű védett természeti terület.

Esterházy-kastély és parkja

3688514620

Devecser

Petõfi tér 5.